Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története

vannak olyanok is, akik ezt elhiszik.

59 Mednyánszky előbb említett mondaváltozatát 1854-ben a Magyarország és Erdély képekben c. folyóirat szintén közölte.

60 A kakasmonda a szépirodalomba is bevonult. Először 1859-ben Virág halmi Ferenc kétkötetes történelmi regényében,

61 majd Szerelemhegyi Tivadar, A győri vaskakas c. ifjúsági könyvében

62 találunk rá, sőt még 1914-ben

63 és a 30-as években

64 is feldolgozták az ifjúság számára. Ezek a meglehetősen gyenge szépirodalmi alkotások nem adnak helyes kortörténeti képet, így kutatásunk szempontjából nem jöhetnek számításba. A kakas mondája nemcsak az írókat, hanem a költőket is megihlette. Lám Frigyes az osztrák Foglar-ról

65 és több magyar költőről emlékezik meg, akik ezt a témát feldolgozták.

66 Térjünk vissza a történelmi munkák vizsgálatára. A múlt század második felében neves történetíróink műveiben is szerepel a monda, így Horváth Mihálynál

61 és Acsády Ignácnál,

68 mindketten forrásként Orteliust használhatták. A győri helytörténetírás alakulására nagy hatással volt Méry Etel ismertetése a vár történetéről, mely 1874-ben jelent meg. Átstilizált, kibővített mondát találunk benne forrás megjelölése nélkül. Napjainkig veszik át és idézik a Méry-féle változatot mely így hangzik: „A Vízi-kapura a török kéjtornyot épített, s erre szélzászlóul vörösrézből készült kakast állított; 6' 11" magas vaspózna tetején forgott a 23" magas, 18" széles vörösréz kakas, alatta 3'-nyi távolban az arccá festett félhold, e kettő közt újabb művű kettős vagyis spanyol-kereszt. A monda szerint a basa Győrvár megvételét három feltételes előzményhez kötötte, u. m.: 1. az érckakas megszólal; 2. a kőcsengők vagyis a cseppek hangot adnak; 3. a török félhold megtelik. S ime mind a három teljesül: a süvöltő szélre csikorog az érckakas, s a petárda bömbölésébe bele reng a vár, bástya és kapu, s így triglyfjének cseppjei — a csengők is hangot adnak, s a kereszténység teleholdnál mutatta meg, hogy a félhold gőgös uralmának mértéke Győrött megtelt,.. ."

69 E félhold mesével bővült monda először a Győri Közlönyben jelent meg,

70 s azóta is gyakran találkozunk vele a helytörténeti munkákban. Méry ismertetése nem támaszkodik tudományos értékű forrásokra, hanem főleg csak hagyományokra. Győr visszavételének 300 éves jubileumán számos ünnepi beszéd hangzott el s az ostrom leírásával sok közlemény foglalkozott. Ezekből csupán néhányat 59 Fessier i. m. 407. 60 Magyarország és Erdély képekben. II. szerk. Kubinyi F. és Vahot I. (Pest, 1854) 128. 61 Virághalmi F., Törökvilág Győrben. I—

II. (Győr, 1859). 62 Szerelemhegyi T., A győri vaskakas. (Bpest, 1904). 63 Donászy F., A győri érckakas és egyéb történeti elbeszélések. (Bpest, 1914). 64 Ua., A győri érckakas (Bpest, é. n.). 65 Lám F., A győri vaskakas. Amint azt Foglár költő megénekelte. GyH (1913) dec. 25. sz. 66 Ua., Győr a magyar regény- és novellairodalomban. A Győri Szemle Könyvtára 22. (Győr, 1942) 9—10. 67 Horváth M., Magyarország történelme. VIII. (Bpest, 1861) 358. 68 Acsády L, Magyarország három részre oszlásának története 1526—1608. A magyar nemzet történetének V. kötete (Bpest, 1897) 522. 69 Méry i. m. 419. 70 Méry E., Győr-vár négyféle rajza és a győri vaskakas. GyK XVI. (1872) 440. 71 Háromszáz év. GyH (1898) márc. 27. sz. 71