Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
határoló 8,70 m vastag fal belső felében keresendő. Ez a falvastagság nem tartoztovábbi kutatása során még kikutathatok, a lepusztult délnyugati külső falsarok ásatás során minden bizonnyal előkerülne. A lakótorony keleti fala a pincét (D) hatott a lakótoronyhoz — feltehetően minden fala 3 m vastag volt —, hanem annak külső falsíkja elé később egy vastag falat húztak. Erre minden bizonnyal akkor került sor, amikor a ma is meglévő, eredetileg felvonóhidas, gótikus várkaput felépítették. Véleményünk szerint a kapu már a XV. század elejére elkészült, a lakótorony és a gótikus Dóczy-kápolna közé épült, mely utóbbinak alsó tere — a koragótikus ékalakú boltozati bordák tanúsága szerint — minden bizonnyal már a XIV. század első felében elkészült (G.) Ezek után már csak a lakótorony nyugati falát kell megkeresnünk. Az alaprajzi elrendezés és a régi alaprajzok egybevetésével megállapítottuk, hogy a Püspökvár északi szárnyának nyugati részét később építették a lakótoronyhoz, így arra gondolunk, hogy a C. jelzésű pince nyugati fala rejti magában a keresett falat, vagy annak helyén állt az egykor. Természetesen végleges választ erre csak a további kutatás, ásatások eredményei adhatnak. Mindenesetre a nyugati falat itt keressük, mert a feljárati lépcső felső pihenőjéből északi irányba nyíló kis ablakon át megkutattuk a mögötte levő csatorna aknáját, ahol megtaláltuk a lakótorony külső falsíkját, az ablaktól még 2,5 m távolságra is. További kutatásra egyelőre nem nyílott lehetőség az akna nyugati, téglából épített fala miatt, de azt tudjuk, hogy a lakótorony északnyugati külső sarka még valamivel nyugatabbra van. Az északi fal általunk megismert legnyugatibb pontja még nem éri el a C. jelzésű pince nyugati falának meghosszabbított vonalát, így feltehető, hogy az északi és nyugati külső falsíkok metszéspontjában van a lakótorony északnyugati külső sarka, amely feltevés mellett két dolog is szól. Ettől a ponttól kezdve a nyugatnak tartó fal kissé dél felé törik, ami jól leolvasható a H. jelzésű helyiség északi faláról. A lakótorony északi falának hossza 19—20 m, szélessége pedig 14 m lehetett, s ez már hazai viszonylatban egy igen jelentős lakótorony méretnek számít. Elképzelhető, hogy egy ilyen nagyméretű lakótorony szobájának előtere is volt, aminek méreteit és elhelyezését tekintve jól megfelelne a C. jelzésű helyiség. Ennek a helyiségnek szintje megközelítő pontossággal jelzi a XIII. századi állapotot, ugyanis a feljáró lépcső ide vezetett. Ez viszont azt jelenti, hogy a mélyebben fekvő D. jelzésű pince ma nem az eredeti állapotot jelzi, hanem az alsó helyiségek — talán földszint és I. emelet, minthogy a lépcső 5 m magasságig vezet, ami megfelel egy helyiség magasságának, tehát a lépcső mögött lehetett egy helyiség; a bejárat viszont feltehetően emelet magasságban volt, s így a külső szint és a bejárat közti épületrészben is elképzelhető egy alacsonyabb helyiség, példáuí egy pince — feltöltése során alakult ki. A vázolt feltevésből viszont az következik, hogy a lakóhelyiség — ahová az ismert lépcső vezetett — falai a C. jelzésű pince szintje fölé emelkedtek még legalább 7—8 m magasságig, s így az előbb már említett, déli falban feltételezett lépcsőre valóban szükség is volt, hogy a tetőre feljuthassanak, ami védelmi szempontból fontos követelmény volt egy lakótoronynál. Természetesen elképzelhető az is, hogy ez a feltételezett lépcső nem a déli falban, hanem a nyugati falban vezetett, ahol a lakószoba előterét feltételezzük. Erre majd választ ad a további kutatás, de éppen erre való tekintettel vetjük fel a még nyitott kérdéseket, hogy annak irányát a felismert összefüggések alapján kijelöljük. A lakótorony északi fala a Ny-i részen ma már csak körülbelül a külső terepszintig, vagy valamivel feljebb áll külső részén, attól kezdve 52
