Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

tégla ráfalazást figyeltünk meg több helyen, megközelítőleg azonos magasságban. A Püspökvár északi szárnyának emeleti falaiban azonban több helyen még fellelhetők talán a XIII. században épült lakótorony egyes megmaradt falmaradványai. Itt kell még megemlíteni, hogy a borospincében (D) való ásatás is eredményesnek ígérkezik, mert a belső falrészek leginkább megmaradtak, s a feltöl14. ábra. A Püspökvár kapuja. 15. ábra. Pillérek a Püspökvár É-i falánál. tésből régészeti leletek is előkerülhetnek, amellett, hogy fontos építéstörténeti adatokra is számíthatunk. A fentiek után szükségesnek látjuk, hogy felvessünk még egy kérdést, amit topográfiai szempontból igen fontosnak tartunk. Az utóbbi évtizedben Győr központjában, a Múzeum környékén és a Káptalan dombon végzett ásatások alapján olyan következtetéseket vontak le egyes kutatók, hogy a Káptalan domb a római korban még nem volt domb, s a római réteg feletti 1,30—1,50 m vastagságú mesterséges feltöltést a XI—XIII. századi építkezésekkel hozzák kapcsolatba.

41 Mi ugyan eddigi kutatásaink során nem végeztünk műszeres szintezést, de a lakótorony kutatása során megállapított viszonylagos szintek, azoknak a székesegyházhoz és a Rábának feltételezett korábbi szintjéhez való viszonya miatt a kérdést nem tartjuk lezártnak. Szőke Béla Győr nevéről írt dolgozatában meggyőző érveléssel éppen a Káptalan domb és környékének dombos jellegéből, a gyür-győr földrajzi köznévből — amelynek ma is élő jelentése „vizenyős, csádés talajból kiemelkedő domb" — származtatja Győr nevét.

42 Végezetül röviden összefoglaljuk a győri püspöki lakótoronyra vonatkozó megállapításainkat, következtetéseinket, s egyben megkíséreljük pontosabban 41. Borbiró—Valló i. m. 133. 42. Szőke B., Győr nevéről. Arrabona II. (1960) 13—21. 53