Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

általános mozgósítását, az intervenciósok támadásának visszaverésére, az ország függetlenségének védelme céljából.. Ezzel egy időben meg kellett oldani a had­sereg és a fővárosi élelmezését, a hadsereg ellátását hadianyaggal, iparcikket adni a falunak, rendezni az országban élő nemzetiségek helyzetét, a hozzájuk való viszonyt, leküzdeni az ellenforradalmi propaganda hatását és kiváltani a töme­gek aktív támogatását és részvételét a szocialista átalakulás és építőmunka folyamatában. Mindezeket a feladatokat olyan körülmények között kellett megoldani, amikor a gazdaság hihetetlenül leromlott állapotban volt a 4 éves háború következményei miatt, amikor az intervenciós csapatok és a nemzet­közi imperializmus blokádja elzárta az országot a külvilágtól. Ezek a feladatok szinte egyszerrre, együtt jelentkeztek, nagy erőpróbát jelentettek a fiatal magyar proletárállam számára. De támaszkodva a proletariátus támogatására, a Magyar Tanácsköztársaság hozzákezdett a nehéz és bonyolult feladatok egy­időben való megoldásához. 33 Nem lehet feladat, hogy részletezzük azt a sok­irányú tevékenységet, melyet a Magyar Tanácsköztársaság előtt á'lló feladatok megoldásáért küzdve a proletárdiktatúra helyi szervei és a város munkássága kifejtettek, csak felemlítjük utalásszerűén a legfontosabb, legjellemzőbb ténye­ket, melyek bizonyítják, hogy a követelményeknek megfeleltek a proletárdik­tatúra helyi szervei. Mosonvármegyét, Mosón és Magyaróvár városát a Forradalmi Kormányzó­tanács 1919. májusában hadműveleti területté nyilvánította, tekintettel az elő­állott helyzetre. A hadseregfőparancsnokság az egész Lajta és Ipoly védelmi vonal teljhatalmi politikai megbízottjául Rákos Ferenc elvtársat nevezte ki. 34 Megértve a Vörös Hadsereg, és a főváros élelmiszerrel való ellátásának fontos­ságát, a megyéből jelentős élelmiszer-szállítmányokat küldtek Budapestre. 1919. áprilisi jelentés arról számol be, hogy Mosón és Magyaróvár már az első alkalommal 80 vagon gabonát, 70 db hízottmarhát, 64 db sertést és 30 q zsírt küldött a fővárosnak. 35 A helyi szervek a későbbiekben is mindent elkövettek a vármegye területén lévő minden terményfelesleg összegyűjtésére és igazságos elosztására, hogy biztosítsák a helyi ellátást, hozzájáruljanak a főváros és a had­sereg élelmezéséhez. A helyi gyárak termelése, mely nyersanyagkészletektől függően folyt, az intervenciósok ellen küzdő Magyar Vörös Hadsereg hadianyag utánpótlását szolgálta. Mosón és Magyaróvár, valamint a környező községek bekapcsolódtak a gyermeknyaraltatási akcióba is, hogy enyhítsenek a budapesti proletárszülők gondjain. Május 24-én Magyaróvárott a megyei és járási tanácsok együttes ülé­sen foglalkoztak a gyermeknyaraltatási akció megszervezésével. Az ülésen az erre vonatkozó előterjesztéseket Kapu Lajos elvtárs tette meg. Ennek alapján külön bizottságot küldtek ki a részletes javaslat kidolgozására, amelynek értel­mében a fővárosi proletárgyermekek egy része a féltoronyi és oroszvári főher­cegi kastélyban, másik része családoknál került elhelyezésre. Az egyes köz­ségekben a gyermeknyaraltatás megszervezését a községi tanácsok vállalták. Az ülés kimondotta, hogy a tanácsok minden erejükkel arra törekednek, hogy Mosonvármegye az ő kis proletárvendégeit a legőszintébb szocialista testvér­33 A Magyarországi Munkásmozgalom 1917—19. A Magyar Tanácsköztársaság. (Bpest, 1957—58) 68—108. 34 SzJ 1919. máj. 16. 35 Pl archívum. Sajtó Osztály vidéki jelentései. 1918. ápr. 22. jelentés a Moson­vármegyei direktóriumtól. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom