Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Turányi Kornél: Klapka tábornok hovédei Győrben

ságharc győzelmére. Kiadják a parancsot, hogy a Csallóközben állomásozó csapatok még aznap este Gönyűnél kezdjék meg a Dunán való átkelést és csatlakozzanak a Győrben gyülekező s rövidesen innen támadó honvéd sereghez. Este felé váratlan látogató sújtja porba az ünnepi illúziókat. Almásy Pál, a képviselőháznak utolsó, Pázmándyt követő elnöke jelenik meg kopott ruhában. Ö volt az, aki a függetlenségi nyilatkozatot a nevezetes április 14-i országgyűlésen kihirdette, s most menekül, útban van, hogy elhagyja az országot. A megdöbbent vezérkart felvilágosítja az utóbbi hetek szerencsétlen hadieseményei felől: a tiszai seregek vereséget szenvedtek az osztrák-orosz túlerőtől, Görgeynek még jelentős erők állanak rendelkezésére, de ő ingatag s már kapitulációra készül. Klapka úgy látja, hogy támadásának nincs már értelme, messzemenő terveit feladja s csapatait, amelyek már Dunaszerdahelyet, Bősárkányt és Pápát is megszállva tartották, Komárom erődítései mögé összpontosítja. A magyar honvédseregnek győri tartózkodása idején lehetősége volt arra, hogy azokat, akik az osztrák uralom alatt a hazafiakkal szemben önkényesen viselkedtek, méltó módon' megbüntesse. A naplóíró kortárs csak egy ilyen ítéletről tud. Augusztus 10-én elfogták Hannibál Lajost, Sopron megye rendőrbiztosát és hadbíróság elé állították. Azzal vádolták, hogy a csornai erdőnél több menekülő honvédet elfogott és kiszolgáltatta őket az ellenségnek. Kötél általi halálra ítélték, de Klapka az ítéletet főbelövésre változtatta. 11-én este a város melletti homokbányában agyonlőtték. De Klapka nemcsak büntetni, jutalmazni is tudott. A bősárkányiak részére — akiknek községét az osztrákok bosszúból felgyújtották volt — 5000 mérő terményt utalt ki a hadizsákmányból, amit a község parasztjai el is szállítottak. Augusztus 12. Vasárnap. A tegnapi lázas készülődés és tervezgetés abbamaradt; a honvédség nem indul Steyerország felé, de a komáromi visszavonulással is várnak. Nyugodtan telik el a nap, a sétányon a katonák térzenét adnak. Ujházy délben érkezik vissza Komáromból s ekkor tudatják vele, hogy a város a kért 300 000 forintot megfizetni nem tudja. A kormánybiztos erélyes hangú levélben válaszol, s közli, hogy ez esetben az összeget adók módjára fogja behajtani. Augusztus 13. Hétfő. Klapka reggel 4 órakor riadót fúvat, az egész helyőrség kivonul, de reggel 1/2 7-re már visszatér a városba. A polgárokat elsősorban Ujházy követelése foglalkoztatja; az ügyben a kormánybiztos túlkapását látják és a tábornok döntésétől várják az igazságot. Klapka az összeget 200 000 forintra mérsékli; ezt az összeget nem a várostól, hanem kölcsönjegyzés útján magánosoktól kell megszerezni. Kölcsönleveleket bocsátanak ki ezek 6 % kamatot hoznak és a tábornok aláírása kezeskedik értük. A kölcsönjegyzés már idő hiányában sem járhatott megfelelő sikerrel, így is eredmény, hogy másnap estig 18 000 forintot jegyeztek a honvédség javára a város lakosai. Délután 4 órakor Anwander elnöklete alatt közgyűlést tartottak, amelyen néhány tanácsnok mellett 38 képviselő volt jelen. Először a kölosönjegyzés ügyét tárgyalták meg. Tudomásul veszik Ujházy újabb átiratát, hogy amennyiben önkéntes jegyzés útján a 200 000 forint nem gyűlne össze, úgy kénytelen lesz azt az adókivetés arányában behajtani. A következő napirendi pont, Jankó Mihály megyei és városi kormánybiztos felszólítása, a város tulajdonában levő zwangs-noták beszolgáltatására vonatkozott. Győr júliusban 100 000 forint értékű zwangs-notát kapott kölcsönbe az osztrák kormánytól, s ebből még több mint 90 000 forint értékű hevert a házipénztár őrizetében, amelyhez a városi vezető150