Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Turányi Kornél: Klapka tábornok hovédei Győrben

ség a magyar hatóságok többszöri szigorú rendelete ellenére is ragaszkodott. Jankó Mihály ebben a kérdésben ismét hiába várta a városatyák nyilatkozatát. A csütörtöki közgyűlésen megszervezett toborzó bizottság működése sem volt a legeredményesebb. Igaz ugyan, hogy hétfő délutánig többszáz hadköteles fiatalt írtak össze, de csak körülbelül hatvan újoncot vonultattak be. Ezeket ideiglenesen a megyeház egyik termében helyezték el. A vidék sokkal lelkesebb; itt Klapka feljegyzése szerint néhány napon belül 5—6000 újoncot állítottak, akiket Komáromba küldtek. Hamary Dániel emlékirata szerint ez időben sok újonc jött Komáromba és több nő is beállt a honvédseregbe „kik közül többen hatalmasabban forgatták fegyvereiket, mint sok honvéd." 9 A komáromi haderő e napokban Noszlopy csapataival is erősödött, aki 3000 részben puskával, rész­ben kaszával felfegyverzett honvédet állított Klapka rendelkezésére. Augusztus 14. Kedd. Mivel a város vezetősége a zwangs-notákat beszolgál­tatni nem akarta, Jankó Mihály kénytelen volt erőszakhoz folyamodni. Délután 3 órakor négy fegyveres honvéddel megjelent a városháza pénztáránál és az ott őrzött 91 782 forint értékű zwangs-notát nyugta ellenében magához vette. 10 Este városszerte kidobolták, hogy a magyar pénzt halálbüntetés terhe mel­lett el kell fogadni. Augusztus 15-én hajnalban Klapka csapatai kiürítik Győrt és 16-án a győze­delmes kitörésben részt vett csapatok már Komárom sáncainak védelmében helyezkednek el. A polgárság hazafiatlan tagjai örömmel köszöntik a visszatérő osztrákokat, de mint azt naplóíró szemtanunk kiemeli, a lakosság zöme, különö­sen a szegényebbek és a városban szolgáló vidékiek siratják a szabadságharc bukását. Tanulmányunkban Győr évszázados történetének tíz mozgalmas napját elevenítettük .meg. A rendkívüli idők rendkívüli jellemeket hoztak felszínre; a magyar szabadság fanatikusai és számító, ingatag polgárok jelennek meg az események színpadán, ezek mellett a névtelen szereplők, a nép állásfoglalását hazafias lelkesedésük és jobb sorsba vetett reménységük irányította. Klapka augusztus 3-i kitörése a reakciót támogató módos polgárság szemében csak kilá­tástalan kalandnak számított, de a lakosság széles rétegei, amelyek lelkesedéssel fogadták és támogatták a tábornokot, nem stratégiai szempontból ítélték meg haditetteit. 1849 augusztusában Klapka neve a szabadságot és a nemzeti függet­lenséget jelentette az Észak-Dunántúl magyarsága számára. Az osztrák uralmat megszakító tíz szabad nap, nemcsak színes epizód Győr életében, de a város történetének egy mélyebb értékelést kivánó rövid szakasza is. Éppen ezért volt fontos megkísérelnünk, hogy azt a felületességet, amit a múltban e napok meg­ítélésénél elkövettek, az események naponkénti részletezésével helyrehozzuk. Turányi Kornél * * * 9 Hamary D., Komáromi napok 1849-ben. Pest, 1869. 14. 10 A honvédsereg által lefoglalt zwangs-noták Komárom kapitulációja után Haynau kezébe kerültek. Mendel, Győr osztrákbarát polgármestere egy küldöttség élén felkereste a táborszernagyot, kiszínezte a magyarok „rablásának" történetét, majd visszakérte a város részére a zwangs-notákat. Haynau kitessékelte a győrieket és a pénzt hadizsákmányként megtartotta. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom