Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Lengyel Alfréd: Győr 1848–1849-es eseményei egy ismeretlen napló tükrében

Az elért vívmányok nyomán kialakult győzelmi hangulat és a békésebb időszak utáni reménykedés érzése azonban nem sokáig tartott. Helyi viszonylatban a szabadelvű irányzat hivei csakhamar akcióba léptek, hogy a vármegyeházáról és a városi magisztrátusból eltávolítsák a régi rendszer kiszolgálóit. A személyes viták, ádáz harcok napirenden voltak, holott a küszöbön álló s megoldásra váró súlyos feladatok a legteljesebb összefogást tették volna szükségessé. A kamarilla ugyanis az utolsó rendi országgyűlés döntéseit sehogy sem tudta megemészteni, sőt mindent elkövetett, hogy aknamunkájának gondos megszervezésével fegyveres támadást készítsen elő a forradalom gyökeres letörésére. A napló az eseményeknek ezzel a láncolatával természetesen nem foglalkozik, miután az udvari diplomácia alattomos sakkhúzásai (Horvátország fellazítása, a nemzeti kérdések mesterséges kiélezése stb.) a legnagyobb titokban történtek, a magyar kormányzat védelmi intézkedései, biztonsági rendszabályai viszont súlyponttal Pestre korlátozódtak. A nemzetőrség szervezkedéséről, majd a honvédzászlóaljak toborzásáról azonban már említést találunk a Diariumban, annál is inkább, mivel Győr városát jelölték ki az egyik hadfogadó székhelyként. Az ide tartozó körzet állította ki az V. zászlóaljat, amely szerves részét alkotta a háromévi állandó szolgálatra felcsapott sorkatonaságnak és egyben magvát képezte a később oly nagy hírnévre szert tett honvédseregnek.

12 De a naponkénti feljegyzések közé iktatott és az üzletmenet fokozatos rosszabbodásáról panaszkodó szórványos helyzet-közlésekből is kiérezhető a belső feszültség állandó növekedése, mint ahogyan az értékpapírok árfolyamingadozásai is a politikai bizonytalanság fokozódását tükröztetik vissza. A bécsi piacon áruba bocsátott gabonatételek hétről-hétre nehezebben cserélnek gazdát és a Mosonba szállító hajósok mind sűrűbben emelnek szót amiatt, hogy a lobogók nélkül (már maguk sem tudták, hogy milyen színek alatt közlekedjenek!) útnak indított vízijárművekre lövéseket adnak le a partokról.

13 De mindez természetes következménye volt az általános helyzetnek. Amikor ugyanis a vármegye három kerületében megkezdődtek az országgyűlési választások, már javában folytak a hadikészülődések és Kossuth Lajos július 11-én elmondott emlékezetes beszédével egyidejűleg már fegyverzaj verte fel a Délvidék amúgyis kétes nyugalmát. Ezek a kezdeti csetepaték a nyár folyamán egyre jobban elmérgesedtek és kihatásaikban már a Dunántúl északnyugati részén is érezhetőkké váltak, ami különben a naplóíró aug. 20-i soraiból is kiderül: „Az őrsereg kiindult nagy, igen nagy számmal a huszárok fogadására, akik lemennek a rácok elébe a Drávára, igen derék emberek, de mind búsulnak szegények; azt is beszélik, hogy a komáromi fesztungban százhárom rácot hoztak, mint foglyot vasban és ott elzárták őket, mert már Pesten tele vannak a börtönök."

14 A délvidéki harcok erősödése egyben azt jelentette, hogy a Habsburg-trón tekintélye a nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulása folytán lényegesen megerősödött. A prágai felkelés vérbefojtása és az Olaszországban aratott katonai győzelem lehetővé tette, hogy a kamarilla mögött meghúzódó ellenforradalmi tényezők most már minden figyelmüket és akcójukat a magyarság ellen fordítsák. Jellasics horvát 12 Spira i. m. 178. 13 GYÁL 1848/49-es vegyes anyag. Napló. 1848. jún. 29. 14 Uo. Napló. 1848. aug. 20. 128