Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Balázs Péter: „A magyar Marseille”

a szabadságharc ügye mellett végsőkig kitartó — magyar mágnás a főrendi táblán küzdött a jobbágyfelszabadításért,

11 a győri radikálisok és az akadémiai ifjúság a karzat, az országgyűlési ifjúság mozgósításával igyekeznek nyomást gyakorolni az országgyűlésre. Kálóczy Lajosról — aki ekkor még nem volt követ — külön kiemeli a császári ügyész, hogy „ ... Parisban felfogott elvekkel a pozsonyi országgyűlésen izgatott.. ."

12 Közvetlen kapcsolat alakult ki Pozsony és Győr között, s a győriek élénk figyelemmel kísérik az országgyűlés minden mozzanatát. Az országgyűlésen március 3-a tekinthető a fordulat napjának. Sok meddő vita után — a párizsi forradalom hatására — ezen a napon Kossuth már felelős minisztériumot követelt a magyar nép számára. Kossuth beszéde országszerte hatalmas lelkesedést keltett s a tömegmegmozdulásokról érkező hírek nem maradtak hatás nélkül az országgyűlésre sem, hanem siettették a reformok elfogadását. Győrbe legkorábban jut el a várható nagy változások híre, s már március 4-én — tehát egy nappal Kossuth beszéde után — sor kerül az első tüntetésre. A dalszínház társulat a színházban ezen az estén a „Babérfa és koldusbot" című drámát adta elő. Az első felvonás végeztével Lukács Sándor a színház közepén egy földszinti padra állva rövid bevezető után, melyben arról szólt, hogy a mostani országgyűlés által a békés átalakulás, biztosításáról felirat fog készíttetni, a felirat tervezetét kezdte felolvasni. A jelenlevő kapitány Lukácsot a felolvasás beszüntetésére szólította fel, „minthogy ebbéli nyilvános fellépések a közcsöndre nézve veszedelmes következésűek lehetnek." Lukács azonban — azon válasz mellett, hogy ő a kapitány felszólításának engedelmeskedni nem tartozik — a felolvasást tovább folytatta. A jelenlevő ifjúság pedig a kapitányt „ki vele" kiáltásokkal némította el, Lukácsot pedig a felolvasás folytatására biztatta. A városi tanács a történtekkel kapcsolatban kérdéssel fordul a Helytartótanácshoz, hogy a jövőben hasonló esetekben mit tegyen. A felterjesztés hangja, mely Lukács beszédében az előre felhevített kedélyekre vetett „szikrát" lát, s az „ismétlődő hasonló merények"-től félve bátorítást szeretne nyerni az „anyagi erő" (= rendőrség) felhasználására (inert eddig az „ilyenkor ki nem kerülhető öszve ütközésekre nézve keserű feleletre vonattatott"), másrészt az az, aggodalom, hogy a városi magisztrátus az ilyen „legszomorúbb következményeket szülhető fellépésnek kellő meggátlására" nem is rendelkezik kellő anyagi erővel, már jelzik a lakosság forrongó hangulatát.

13 Március 17-én az országgyűlési ifjúság bécsi felvonulásakor a győriek zene^kara játssza a Rákóczi-indulót. 18-án a pozsonyi nemzetőrség kétezer gárdistája Zichy Ottó parancsnoksága alatt impozáns fáklyásmenetben vonul a nádor és a miniszterelnök lakása, valamint az országgyűlés épülete elé, hogy ezzel is kimutassa az elért vívmányok és a forradalmi átalakulás melletti elszánt kiállását.

14 Egyik későbbi Győrött kiadott s az öttevényi kerület választóihoz írt röpiratában Zichy Ottó így emlékezik meg erről a felvonulásról: „Pozsonyban 11 Lengyel i. m. 93. 12 Zánthó naplója 10. sz. 13 GYÁL Győr városi tanácsi jegyzőkönyv 1848. 1177. sz., továbbá Az 1848/49. évi magyar szabadságharcra vonatkozó iratok c. rendezetlen csomóban egy feljegyzés. 14 PrZ 1848. III. 19. 115