Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Balázs Péter: „A magyar Marseille”
bizalmának, valamint a szavazatszedő egyik választmány eljárásának eredménye. Nem, nem, nekünk ily győzelem nem kell... Ezért miután utasításunk kielégítő és haladási ügyeinkre gátló nem leend, fájdalmat most csak annyiban érezünk, amennyiben a tegnapi napon vér is folyt. Hiába! még a terméketlen silány homokra is hull az égi harmat..." — írja a Pesti Hírlap győri tudósítója. 6 Az október 21—23-án tartott utasítási közgyűlésen az utasítást készítő választmány véleményét több pontban szabadelvűekké alakították át. „Jelen követutasításunk, ha nem áll is a szélső baloldalon, mégis — megyénk jelen állását tekintve — a lehető legszabadelvűbb" — olvashatjuk ismét csak a Pesti Hírlapban. 7 A követi utasítások főbb pontjai: magyarnyelvű ügyintézés a kamaránál — a pesti egyetem teljes függetlenítése a bécsitől — a magyar nyelv tudása kivántassék meg az iskolai ösztöndíjaknál (de valláskülönbség nélkül mindenki kaphassa). — Kir. városok ügyének rendezésénél „a cenzus olyan mértékű legyen, hogy a képviseletnek elég tere maradjon" s a tisztségekre való jelölésnél vegyék tekintetbe a polgárság többségének akaratát. — Esküdtszék csak politikai és sajtóvétségekben legyen illetékes, a többi ügyekben nyilvános és állandó bíróság legyen. — Országgyűlési szabad újság és kerületi napló kinyomatása szorgalmaztassék. — Külföldiek birtokképessége tagadtassék meg. — Közhivatalokat viselő nem nemesek szavazati jogot nyerjenek. — Vallásra nézve teljes viszonosság legyen. — Az ősiségét és a papi tizedet el kell törölni. — Nemzeti Őrsereg felállítása kívánatos. — Az ország szükségleteinek fedezésére országos pénztárt kell felállítani, melybe nemes és nem nemes egyformán adózzék, s ennek jövedelmei legyenek még az üres főpapi beneficiumok, a birtokváltozáskor, szerződéskötéskor és adóslevelek bejegyzésekor járó díj. 8 Ezeket az eredményeket is nagy harcok és éles összecsapások előzték meg. A radikálisok működéséről érdekes kép bontakozik ki Zánthó Mihály ügyészi naplója alapján. A nevezett 1849 első napjaiban — tehát a császári seregek győri bevonulása után — vádiratot készített az elmúlt hónapok mozgalmaiban magukat „kompromittált" egyének ellen. 9 A megyei közgyűlések hangulatát jól sejteti az a többek (pl. Kálóczy Lajos, Kozma testvérek) ellen felhozott vád, hogy „... minden alkalommal az állományt érdeklő túlzó elvüknek kifejtésében munkálkodván s rokon elv-barátaiknak segédkezet nyújtván, a megyei közgyűléseken a jobb érzésűeknek lehangolásában felemelkedő szájhősöknek túlzásokat pártolták, a vélek egy érezelemben nem lehető békés polgárokat fenyegetőleg hazaárulóknak gúnyolták .. ." 10 II. Az 1848 márciusi napokban a radikálisok tevékenysége méginkább megélénkül. Zichy Ottó gróf, a haladó gondolkodású — s a későbbiek folyamán is 6. Uo. 7 PH 1847. XI. 4. 8 PH 1847. XI. 4., továbbá Lengyel A., A magyar jobbágyság felszabadítása. (Győr, 1948) 91—100. 9 A jegyzőkönyv a Győri Állami Levéltárban található meg. Külső lapján ceruzával írt cím: Vádlottak jkv-e 1848. A cím alatt német nyelvű feljegyzés olvasható, mely elmondja, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvet a hozzátartozó iratokkal együtt a császári sereg 1849 áprilisvégi visszavonulása alkalmával egy üvegház kéményébe rejtették el. Zánthó Mihályt a magyarok Győr, Komárom, majd Pest városában fogságba vetették. Közben a jegyzőkönyv első része a koromtól és a nedvességtől annyira tönkrement, hogy az 1—29-ig terjedő bejegyzéseket később újra le kellett írni. 10 Zánthó naplója 7. és 10. sz. bejegyzés. 114
