Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Filep Antal: Győr XVIII. századi településtörténetéhez

jak, hogy a kert szavunk régen egyszerűen csak kerített helyet jelentett. A település megosztottsága általában a családi életre is hatott. A nők, gyermekek, öregek a lakótelken éltek, a férfiak, legények a kertekben érezték jól magukat. Általában kint is laktak. A Dunántúlon és az északi népterületen az állattartás épületeivel szemben jelentősebbek voltak a takarmánytárolást szolgáló pajták, csűrök. A XVIII. századtól kezdődően az ilyen jellegű településeink egyre átalakulóban vannak. Ma nnár alig van egy-két községünk, ahol e rendszer elevenen megfigyelhető lenne. A Kisalföldön, mint már említettük, szintén előfordult, de éppen győri adataink és a burföldi kiskárpátoki adatok alapján általánosabb előfordulását feltételezhetjük. Kínálkozik, hogy összevessük a győri adatokat az irodalom összegezéséből nyert képpel. Nem szükséges sok magyarázat, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy mennyire egybevágnak. A terminológiától a funkcióig a lényeges momentumokat egyezőeknek kell tartanunk. Bővebb elemzés a helyi sajátosságoknak a táji típusoktól való potcos elkülönítése adataink korlátozott száma miatt sem lenne helyes. Az azonban teljességgel bizonyos, hogy a rendelkezésünkre álló adalékok világosan bizonyítják, hogy Győr és nyugati elővárosa, Újváros megosztott kétbeltelkű, kertes települések voltak a XVII. században. Települési rendszerük közel állt a klasszikusnak ismert XVIII. századi adatok alapján eJénk állított alföldi kertes településeknez. Érdemes néhány megjegyzést tennünk kertjeink történetére vonatkozólag. Az újvárosi kertek keletkezését, ha nem is pontosan, de hozzávetőlegesen meghatározhatjuk. Újváros a XVI. század közepe táján keletkezett. E néven a káptalani jegyzőkönyvekben 1550-től fordul elő.

33 A megye 1588. évi rendeletére sánccal, palánkkal veszik körül.

34 Úgy véljük, a kertek használata legkésőbb ezzel egyidejűleg alakult ki és e két évszám között kell keresni a pontos keletkezési időt. Mindenesetre bizonyosra vesszük, hogy a XVI. században keletkezett. Győr város kertjeinek eredetére vonatkozóan fel kell hívni a figyelmet egy nagyon fontos mozzanatra. A XV. századvégi okleveles adatok közt a mai Nádorváros nyugati területén előfordult a „Kertesszer" helynév.

35 Feltűnő, hogy pontosan itt emlegetik a XVI. században is a győri kerteket. Kizártnak nem tartható, hogy a két rokon jelentésű megnevezés mögött ne lenne azonos funkció, ami alkalmat adott a konvergens névadásra. A kérdés a jelenlegi adatok alapján nem dönthető el. Az idevágó irodalomra nehéz építeni, mert egymásnak ellent mondanak a különböző szerzők. Nincs egyöntetűség abban sem, hogy a Kertesszer pontosan hol volt. De abban sem egybehangzóak a vélemények, hogy vajon milyen jellegű lehetett az e névvel jelölt terület. Vajon falu, utca, vagy birtokterület volt?

36 Figyelmet kellene szentelnünk azonban a bővebb történeti tisztázásra, hiszen a megosztott települési rendszer egyik legkorábbi előfordulásáról bizonyosodhatnánk meg. Nem lenne tanulság nélküli a kertek XVII. század utáni történetével foglalkozni. Sajnos a külvárosok történetének összeállítását még vázlatosan sem 33 Fehér L, (szerk.) Győr megye és város egyetemes leírása. (Bpest, 1874) 507—508. 34 Ráth, Hódoltságról. 8. 35 Lengyel A., Elpusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében 1000—1711. (Győr, 1944) 38. 36 Lengyel önállónak tartja, faluként említi, (ih.) Szőke Béla a Királyfölde résztől D-re teszi (Arrabona I. 92.), de Borbiró—Valló ennek a fordítottját állítják, (im. 52., 75.). 106