Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Jenei Ferenc: Fejezetek a győri vendégfogadók és kocsmák történetéből
ságának engedélyével és védelme alatt építette. A székeskáptalan mint Újváros földesura azonban tiltakozott a katonaság illetéktelen és jogtalan beavatkozása ellen. Tagadta azt, hogy a váron kívül a katonai parancsnoknak bármiféle joga volna és a vendéglőt a maga joghatósága alá követelte. Tulajdonosa az 1688— 1694. közötti időben Merklin Keresztély volt, aki ez időben több telket vásárolt, az egyiket Török Mihálytól és Beke Katától. A másik telket Fleishhacker Henriktől 1694-ben vásárolta. Ez a telek elhagyottan állott, 50 forintot fizetett érte. 3 Az újvárosi Fekete Sas vendéglő helyét sem tudjuk meghatározni, pedig sokáig fennállott, a város tanácsi jegyzőkönyvei még 1725-ben is megemlékeznek róla. Valószínűleg azonos volt azzal, melyet az 1703. évi házösszeírás említ az Öreg utca végén, a Kossuth utca elődében. Nem lehetett nagy ház. Az összeírás szerint az istállója 12 lónak adott helyet. Ez időben Busies Pál városi ember volt a gazdája. Az bizonyos, hogy a Fekete Sas nem az első volt Újvárosban, 1612-ben, a káptalani számadáskönyvek szerint 5 aranydukátért és 12 tallérért adott el a székeskáptalan egy elpusztult vendéglő telket. 4 Az az okmány, amely az 1680-as években készült, hosszú sorát idézi a székeskáptalannak a vár katonaságától elszenvedett sérelmeinek, a Fekete Sas mellett említ egy másik újvárosi vendéglőt is, a Vörös Ökröt. A káptalan ezt is visszakövetelte. Helyéről semmit sem tudunk. 5 Az 1688. évi adólajstrom említi "Újvárosban a harmadik vendégfogadót: a Fehér Ló-t. Gazdája 1 forint 50 dénár adót fizetett. A Kossuth Lajos utcai Fehér Ló vendégfogadó ez, amely a legújabb időkig fennállott. 6 Több vendégfogadóról emlékeztünk meg, melyeknek nem ismerjük gazdáját, de okmányainkban szerepelnek vendégfogadósok is, akiknek viszont vendégfogadóját nem ismerjük. Ilyen Jőrig Pias (Balázs) vendégfogadós, akit 1604ben olyannak említenek, mint aki már 1594-ben, Győr török megszállása előtt itt lakott. Ilyen volt az Újvárosban lakó Brückner Boldizsár is, akit 1603-ban vettek fel, a város első tanácsi jegyzőkönyve szerint, a város polgárai sorába. 7 Még egy vendégfogadóst ismerünk a XVII. század végéről. A város tanácsának jegyzőkönyvében feljegyezték, hogy Bon Keresztély újvárosi vendégfogadós egy elhagyott telket vásárolt 1699 november 19-én. Négy év múltán, 1703 május 13-án ugyanott azt olvassuk róla, hogy 358 bécsi forint tartozásért végrehajtották.« Amikor a győri vendéglátóipar emlékeit szedegetjük össze, természetes az, hogy szeretnők a régi győri vendégfogadók belső életét is megismerni. Sajnos adataink erről nem beszélnek, de városunk határain túltekintve és más városok vendégfogadóinak életét vizsgálva, meg kell állapítanunk azt, hogy a régi vendégfogadók élete sokban különbözött a maiaktól. Ma például vendégfogadó „szállodát" — ezt a szót is csak az újabb időkben készítették, •— el sem tudunk képzelni étterem és bor, sör, általában italmérés nélkül. A régi időkben ez más3 Bedy i. m. 193. és a GySzkáp. magán levéltára Th. XV. No. 2512 és hiteleshelyi levéltára. Th. XVII. No. 25850 és 25871. 4 GySzkáp. magán levéltára III. Számadáskönyv 42. 5 Uo. Th. XV. No. 2512. 6 Bedy i. m. 193. 7 GySzkáp. magán levéltára Th. XX. No. 3084-3085. 8 GyÁL 1697—1701. évi tanácsi jegyzőkönyvek 356. és 484. 62