Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Jenei Ferenc: Fejezetek a győri vendégfogadók és kocsmák történetéből
FEJEZETEK A GYŐRI VENDÉGFOGADÓK ÉS KOCSMÁK TÖRTÉNETÉBŐL A káptalani nagy vendégfogadó pusztulása után a XVI. század végén Győrnek csak egy vendégfogadója volt. Az Alkotmány utca 10. számú ház helyén állott. Már 1591-ben említik itt a Fekete Sas-t, amelyről az 1617. évi telekkönyv is beszél. Emeletes ház volt. Korábban Gersten János regementalattvaló volt a bérlője. Gersten János gazdag vagyonos polgár volt, házát említik a mai bencés székház telkén is. Utóda Schardt János, szintén regementalattvaló, német származású ember volt, aki házasság révén jutott a ház és vendégfogadó birtokába. Höppel Gábor néhai tábori nótárius özvegyét vette feleségül és vele kapta hozományul az értékes és jól jövedelmező vendégfogadóházat, amely Höppel előtt ötvös Jánosé volt. Tőle vásárolta a tábori jegyző. Schardt János is vagyonos ember volt, 1612-ben a mai Sarkantyú közben vásárolt 45 forintért házat. A Fekete Sasról később nem beszélnek írásaink, az 1703. évi telekkönyv már nem említ e helyen vendégfogadót. 1 A XVII. század végén azonban ismerünk más vendégfogadókat is. Az egyik az Arany Szarvas vendégfogadó volt. Az 1688. évi adólajstrom beszél róla. Adója 6 forint 50 dénár volt. Tekintélyes összeg, a legmagasabb házadó, amit ez időben fizettek, ebből gondolhatjuk, hogy nagyobb épület volt. Sajnos helyét nem ismerjük. Ez is a vár parancsnokának joghatósága alatt állott. — A másik vendégfogadót az 1691. évi házösszeírás és adólajstrom említi. Ez volt a Fehér Bárány. Valahol a Belváros területén állott. Nem lehetett nagy épület. Gazdája csak 50 dénárt fizetett az utcák javítására, holott a magánházak is többet fizettek. Az 1703. évi telekkönyvben már nem találjuk nyomát. 2 A XVII. század végén, amikor már a török veszély elmúltával a győri váron kívül is biztonságos volt az élet, Üjvárosban is épül vendégfogadó: a Fekete Sas. Tulajdonosa szintén regementalattvaló volt és valószínűleg a vár katonai ható1 Győr város 1567., 1617. és 1703. évi telekkönyveit kiadta Villányi Sz., Győr-vár és város helyrajza és erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. (Győr 1882) A Fekete Sasról 139. — GySzkáp. hiteles helyi levéltára VI. felvallási jkv. 389. és 397. 2 Az 1688. és 1691. évi házösszeírásokat és adólajstromokat nem volt módunkban használni. Valahol helyükről kiemelve lappanganak. Említi őket Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz (1942) 192-193. 61
