Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Fogarassy László: A Duna-vonal védelme a Tanácsköztársaság idején

rával rokonszenvezett — ez azonban csak az északi harcok folyamán jutott a hadügyi népbiztosság tudomására. 1 Március végén Győrben lakó fivéréhez költözött Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredes, aki nem fogadta el a hadügyi népbiztosságban neki felaján­lott pozíciót. Nem rokonszenvezett a demagóg dr. Pogány József hadügyi népbiztossal és még kevésbé azokkal a tudatlan elemekkel, akiket Pogány a hadügyi népbiztosság szervezési osztályára szabadított. Csak amikor az ápri­lisi román offenzíva megindulása után visszahívják győri magányából, akkor vállalja el a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöki tisztségét és helyet biz­tosít magának a magyar történelem halhatatlanjai között. 2 1919. április második felében a 4. hadosztályparancsnokságon kívül a győri 19. dandárcsoportot is a tiszántúli frontra rendelték. Az északi hadjáratban a győri 19. és a magyaróvári 13. vörös gyalogezred az 5. hadosztály alá rendelve harcolt a sajóvölgyi fronton. A 4. hadosztályt 1919 májusában budapesti munkásezredekből szervezték újjá. A ligetfalusi munkászászlóalj (a Lakos­különítmény) pedig a dunántúli 8. hadosztályba osztva Érsekújvárnál vereke­dett. A köpcsényi védőszakasz tüzérsége 1919 április második felében szintén a frontra ment. Érdemes még megemlíteni, hogy a Győrben állomásozott 3. vörös repülő­osztály parancsnoka ugyanaz az Endresz százados volt, aki 1930-ban Magyar századossal repülőgépen átrepülte az Atlanti-óceánt. 3 Miután a Duna mentén állomásozott kombattáns alakulatok a hadszín­térre távoztak, a Duna-vonal megfigyelését és biztosítását a győri katonai kerületi parancsnokság vette át. Júniusban a Szobtól Izsáig terjedő Duna-sza­kasz északi oldalán folyó harcokban az 1. dandár, illetve a 8. hadosztály csapa­tai vettek részt. A Ligetfalutól Komáromig terjedő Dunaszakaszon — a balul sikerült május 1-i komáromi rajtaütéstől eltekintve — általában nyugalom volt. Megjegyzendő, hogy amikor a győri kerületi parancsnokság politikai megbízottja jelentette, hogy az újszőnyi vörös csapatok a komáromi munkás­sággal titkos egyetértésben el akarják foglalni Komáromot, Szántó Béla had­ügyi népbiztos ezt megtiltotta. Hivatkozott rá, hogy az akció kilátástalan és annak végzetes külpolitikai következményei lehetnek. Erre a katonai és mun­kásalakulatok tisztek nélkül keltek át a Dunán, de az elégtelen erőkkel és dilettáns vezetéssel megkísérelt rajtaütés kezdeti siker után összeomlott. Saját vesztesség 142 halott volt, túlnyomórészt győri vasmunkás. Megtorlásul cseh­szlovák repülőgépek bombázták Győrt, de csak csekély károkat okoztak. 4 Arra a hírre, hogy a tiszántúli katonai vereség hatására le fog mondani a tanácskormány, május 4-én Ligetfalun ellenforradalmi zendülés tört ki. amelyhez a királyhidai, magyaróvári és dunakiliti helyőrségnek is csatlakoz­nia kellett. Ez az akció összefüggött a Szmrecsányi-féle brucki puccsal. A bruc­1 Hadtörténelmi Intézet Levéltára. MTK — Győri katonai kerületi parancsnok­ság iratai. 2 Földes P. A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye. (Bp. 1959) 322-330. 3 A magyar Vörös Hadsereg. Válogatott dokumentumok. (Bp. 1959) 86. (4. sz. melléklet.) 4 Komárom véres május elseje. Egy csallóközi építőmunkás emlékezése 1919. eseményeiről. Az Üt (1932) 4. sz. 7. — A magyar Vörös Hadsereg. (Bp. 1959) 200. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom