Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Fogarassy László: A Duna-vonal védelme a Tanácsköztársaság idején
ki puccs a bécsi ellenforradalmi emigráció Szmrecsányi csoportjának kalandorkísérlete volt. Meg akarták szállni 1919 május 6-án Bruckkal szemben fekvő Királyhidai és itt akartak a Tanácskötársaság elleni fegyveres akcióhoz hídfőt teremteni. (Szmrecsányi György 1905-ben képviselő volt, 1917-ben Pozsony vármegye kormánybiztos főispánja. Az ellenforradalom győzelme után az „Ébredő Magyarok Egyesületének" elnöke. Bővebben Koncsek László A renngassei összeesküvés c. munkájában.) A mosonvármegyei direktórium azonban idejében megtette ä szükséges fegyveres ellenintézkedéseket — a magyaróvári helyőrség tisztjeit le is tartóztatták — a Brucknál betörő ellenforradalmár-különítményt pedig visszaverték — úgyhogy a fehérek zendülése nem okozott nagyobb zavarokat. 5 Június 2~án a győri katonai parancsnokság politikai megbízottja, Rákos Ferenc jelentette Budapestre, hogy Dunántúlon kitört a vasutas-sztrájk. A csornai ellenforradalom hullámai Mosonszentjánosnál Moson megyébe is átcsaptak, de a magyaróvári vörösőrség ellenállása megakadályozta továbbterjedését. A csornai ellenforradalmat egyébként Szamuelly Tibor Győrből kiinduló különítménye június 9-én fegyveres harcok árán leverte. 6 Az ellenséges északi frontra is eljutottak hírek, hogy Győrben csapatokat vonnak össze. Abban a hiszemben, hogy e csapatok feladata Medvénél átkelni a Dunán, június 11-én a nagymegyeri csehszlovák védőszakaszt három zászlóaljjal és egy üteggel erősítették meg. A védőszakasz parancsnokságát Bonneau francia őrnagy vette át, mikor azonban kitudódott, hogy a medvéi átkelés híre vaklárma volt, 13-án visszatért az érsekújvári frontra, egyúttal Komárom védelmére is külön csehszlovák csoport alakult. Azt, hogy a Győrön át történő csapateltolások a dunántúli ellenforradalmárok fékentartására történnek, a csehszlovák főhadiszálláson nem tudhatták. 7 Azután jött 1919 augusztusa ... A 65. dandár keretében harcoló 19. győri és 13. pozsonyi-magyaróvári vörös ezred Szolnoknál bekerült a román gyűrűbe és fogságba esett. A győri és magyaróvári póttest a fehérek kezébe került. 1919 augusztus 11-én Győrbe érkezett a volt 2. vörös (másnéven székely) dandár. Ez a Tanácsköztársaság összeomlása idején Miskolcnál állott, ahonnan gyalogmenetben jutott el Egeren át Vácra, ahol átkelt a Dunán és EsztergomKomárom vonalán vonult vissza az üldöző román csapatok elől. Megemlítendő, hogy a dandár parancsnoksága és egyik zászlóalja Budapest román megszállása után román fogságba esett. A dandár zöme azonban Verbőczy százados parancsnoksága alatt kivágta magát à bekerítésből és mivel Budapest már román kézen volt, a váci és nagymarosi átkelőnél jutott át Dunántúlra. Ezt az utat más vörös csapattöredékek is igénybevették. A Győrbe érkezett dandár egy része rögtön Magyaróvárra különült el. 1919. augusztus 14-ére virradó éjjel a csehszlovák Brau-féle dandárcsoport (6 zászlóalj, 4 üteg) szállta meg Ligetfalut, ahol csak egy vörös zászlóalj volt. Tervbevette a korridor (recte Mosón és Sopron megye) elfoglalását, de ettől a székely dandár alakulatainak 5 Mosonvármegye, 1919. május 11. 6 Koncsek L., A renngassei összeesküvés. (Bp. 1959.) 163, 168—173. 7 Jezek, Z., Boje o Slovensko v letech 1918/1919. (Praha, 1928) 126. 143
