Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: Adatok a győri sztrájkok történetéhez

• Az 1848-as polgári demokratikus forradalom elbukása után a közös vámterület előnyeit élvező fejlettebb osztrák ipar versenye mellett iparunk lassan fejlődött, sőt több meglevő üzemünk tönkre is ment. Ugyanakkor a közös vámterület kedvezett az élelmiszer-, de különösen a malomiparunk fejlődésének és a főleg Ausztriába irányuló mezőgazdasági termékek kivitelének.

7 A gabonakereskedelem fellendülése jótékonyan hatott városunk kereskedelmére is. Sok száz hajó szállította a gabonát és különféle árut Győrbe és innen jutott az el a nyugati piacokra. Az áruk ki- és berakása sok-sok zsákoló napszámosnak biztosított állandó megélhetést. De amikor megkezdődtek a vasútépítések, a dunai szállítások egyre csökkentek. Ezzel együtt csökkent a zsákolok kereseti lehetősége is. Az egyre hanyatló kereskedelem miatt a városunkban letelepedett gazdag kereskedők — akiket csak a vagyon növelése kötött a városhoz — mint a vándormadarak költöztek el tőlünk oda, ahol még a nagy haszon kecsegtetett. De itt hagyták azokat, akiknek nehéz munkája árán szerezték vagyonukat.

8 Az egyre súlyosbodó megélhetési viszonyok között — mint híradásunk is igazolja — nagyszámú zsákoló napszámosaink azzal kívántak helyzetükön segíteni, hogy a még ittmaradt kereskedők által diktált bérért nem voltak hajlandók munkát vállalni. Ez az állásfoglalásuk már osztályöntudatuk fejlődésének megnyilvánulása volt. Helyzetük egyre kilátástalanabbá vált s a rohamosan hanyatló gabonakereskedelmünk következtében Győrött mintegy kétezer zsákoló napszámos alig néhány év alatt munka és kereset nélkül maradt. A piacon és utcasarkokon várták, hogy valaki munkába hívja őket.

9 3. A Győri Hírlap, amely magába olvasztotta a nyolcvanas években megszűnt Győri Közlöny-t, 1893. június 11-én azt jelentette, hogy. „Győr specziális iparának űzői, az iszkápások, két hónapon át sztrájkoltak. Végre kiegyeztek és métermázsánként 2 frttal nagyobb munkabért eszközöltek ki. Most már munkához kezdtek, de a héten az iszkápások egyrésze rárontott a munkásokra és megszüntette velük a munkát. Elszedték szerszámaikat, veréssel fenyegették őket, szóval nem engedték, hogy dolgozzanak. E miatt tegnapig öt feljelentés történt. A czigánylaposon 66 család foglalkozik iszkápacsinálással és ezek egyharmada zendülő .. ." Az iszkápa készítő cigányok sorsa szoros öszefüggésben állt a dunai hajózássail. A dunai szállítóhajók fából készültek. A faanyag összekapcsolására készült különleges szeg az iszkápa. A fahajókat egyre inkább kiszorították az olcsóbban előállítható vasból készült uszályok, ezért fahajók egyre ritkábban készültek. A régi fahajók kijavításához pedig már kevés iszkápára volt szükség. A kapitalizmus kifejlődése során készítményeiket már nem maguk értékesítették, hanem kereskedőknek adták el, vagy azok megrendelésére dolgoztak. Megélhetésüket tehát a kapusi kereskedők kizsákmányolása is nehezítette, helyzetük évről-évre elviselhetetlenebbé vált. Pár évvel később arról panaszkodnak, hogy nem képesek munkát kapni, emiatt 376 dolgozó van kenyér nélkül. Eddig Adler Sándor vaskereskedőnek dolgoztak, akivel szerződést is kötöttek. Ujabban nála sem akad munka, mert a budapesti cigányok eltanulván a 7 A magyarországi munkásmozgalom 1848—1917-ig. Tananyag az MSZMP magyar munkásmozgalom története tanfolyama számára. Kézirat gyanánt. (1957—1958) 6. 8 GyK 1864. jan. 7. 9 Uo. 1863. jan. 18. 135