Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: Adatok a győri sztrájkok történetéhez

győriektől a mesterséget, ezek készítményeiből látta el bőven a raktárát. Dolgoztak még a Brenner-féle vaskereskedésnek is, de most annak is bőséges készlete van. Ami pedig más mesterség megtanulását illeti az a véleményük, hogy „az iszkápa-csinálás mestersége olyan, hogy aki azt megszokta, más munkára nem igen alkalmas, mert nem bírja az állást" .. .

10 Adler Sándor a panasszal kapcsolatban azt említi meg, hogy az utóbbi évben egyedül ő készíttetett iszkápát helyben. Ezáltal az összes munkások felének, 81 személynek nyújt munkalehetőséget. Ezek is inkább télen dolgoznak, míg nyáron halászattal, gyümölcskereskedéssel vagy napszámos munkával keresik kenyerüket. Az ezévi árvizek lehetetlenné tették a hajók javítását, aminek következtében a télen készült iszkápa is még raktáron van. Javasolja, hogy az iszkápások velükszületett ügyességét kormánytámogatással valamilyen jövedelmezőbb vasmunka előállításával kellene hasznosítani.

11 4. 1895. június 27-én a Győri Hírlap tudósítója hosszabb cikkben számolt be a pataházi téglagyárban dolgozó téglavetők zendüléséről. Az történt, hogy június 24-én reggel a gyár mintegy 120 munkása nevében Edvi József vezetésével nyolcan felkeresték irodájában Baumgarten munkavezetőt és a dolgozók munkabérének felemelését követelték. Azzal fenyegetőztek, hogy lerombolják és felgyújtják a gyárat, ha kérésüket nem teljesítik. A munkavezető megijedt a küldöttek határozott fellépésétől, szobájába sietett, revolvert véve kezébe lelövéssel fenyegette meg azt, aki hozzá mer nyúlni. Majd távbeszélőn csendőri segítséget kért. A kiérkezett csendőrök Edvi Józsefet és társát letartóztatták és a járási főszolgabíróságra kísérték. A főszolgabíró átkísértette őket az ügyészségre, ahol veszélyes fenyegetés miatt eljárást indítottak ellenük. A tudósító azt is megemlíti, hogy a zendülők a komáromi téglagyár munkásaitól levelet kaptak. Ebből arról értesültek, hogy a komáromi téglagyárban kevesebb munkaidő mellett magasabb bért Ígértek nekik, mint amennyit Pataházán fizetnek. A megmozdulást idegen izgatásnak minősíti, sőt összefüggést lát a lembergi téglagyári munkások ugyanezen a napon kitört nagyobbarányú zendülése és a Pataházán lejátszódott események között. Pataháza régebben önálló község volt, mely később összeépült Révfaluval és egyesült vele. A téglagyár a mai viziszárnyas telep helyén állott. Ma már csak a téglavető gödrök, a téglavető mester irodájából és a téglaszárító helyiség átalakításából nyert lakóház őrzi emlékét. Működését az első világháború után szüntették meg. A gyárat Pollák Ignác komáromi téglagyáros létesítette, aki a telkét 1894 áprilisban Kovács Dezső pataházi birtokostól vette 14 000 forintért.

12 A megvásárolt területen egy tágas urilak állott nagy udvarral, gyümölcsössel és két hold belsőséggel. Hozzátartozott még 63 mérős szántóföld is.

13 10 GyH 1895. júl. 14. 11 Uo. 1895. júl. 18. 12 Uo. 1894. ápr. 19. 13 Uo. 1893, jan. 1. 136