Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Kanozsay Margit: A Győri Történelmi és Régészeti Füzetesk (1861–1865)

ságainkat, és mintegy gúnyolva és megvetve harsogtassak : lám ezt mind Magyarországból hoztuk, azon papság elől vittük el, mely azt nem ismeri és becsülni nem tudja." 9 Folytatni lehetne és kellene is ezeket a Rómer breviáriumba kívánkozó igazságokat, hiszen alig van olyan írása, amelyikben ne lehetne ilyet, sőt még keményebbet is találni. Ö maga fekszik bele a munkába a legjobban. Lapozzuk át egyébként a folyóirat mind a négy kötetét és maradjunk meg a régészetnek általa értelmezett körében, hogy lássuk a munkát, amelyet Győrött kezdett, de később egyidejűleg már Pesten is folytatott fáradhatatlanul. Az első kötetben a pannonhalmi könyvtárban szerzett benyomások térnek vissza, amikor „A ft. győri káptalan könyvtárában őrzött CorvinCodex ismertetése" címen ír alapos közleményt.

10 Majd „A német— jáhrndorfi szentségmutató" közlésével már műtörténeti kérdéseket érint, s nem habozik a „divatszerűsítés mételye által a mélyen átgondolt és áthatott egy háziasságtól annyira távozott, sokban gyerekessé vagy, fájdalom, nevetségessé fajult" egyházművészetről írni.

11 Ebben a körben marad mikor ,,A bönyi református egyház XII— —

XIII. századbeli pohara" címen ír.

12 A győri székesegyházban őrzött „Hunyadi Mátyás miseruhája" c. cikke irodalmi adataival is becses műtörténeti közlés.

113 Az oroszvári „románszaku" templomról, a bánhidai románkorú oldalajtóról és a tarjáni románkorú kőfaragványról szól,

14 s sokoldalú érdeklődése itt ütközik ki a legjellemzőbb módon, amikor az oroszvári üvegház falaiban őrzött római emlékkövek közt talált feliratot is közli.

15 Nagyobb igényű „A győri főegyház"

116 c. értekezés, amely sok, akkor új problémát vetett fel. Néhány beküldött és általa közölt római feliratos kőtöredék

17 és „Egy római kőkoporsó Győrben" 18 c. közlemény tartozik a fontosabbak közé. Sok apró történeti vonatkozású cikk egészíti ki ebben az évfolyamban megjelent munkáit. Köztük boszorkányperekkel foglalkozó terjedelmesebb közlemény is van, tanúvallomásokat közlő okmánytárral.

19 És ez az utóbbi is jellemző Rómer felfogására : „Eddig a magyar nemzet történelme egyedül a királyok történelméből állt ; ezek törvényei, — viszontagságai, — háborúi, — családi viszonyaival be volt fejezve a magyarok történelme is. A nép életével, kifejlődésével, tudományok- és művészetekbeni előhaladásával, polgári és erkölcsi állapotával nem sokat törődtünk, bár krónikáink és okmányaink erre nézve teménytelen anyagot foglalnak." 20 íme : a Corvin-codex, a Mátyás király miseruhája és a „néphiedelmitévedés" mint ugyanannak a nemzetnek „művelődéstörténelme", békésen megfér a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek hasábjain. De ember kellett ahhoz, aki céltudatosan hozzá mert nyúlni. Meg kell említeni azt a kommentárt, amelyet -ó -y (Jankó Mihály) tollából közölt : Levéltöredékek az ószőnyi római régiségek stb. címen írt közleményéhez fűz. Jankó panaszkodik 1861. május 20-án kelt levedben „fájó szívvel látom : hogy a legszebb feliratos táblákat, téglákat széttördelik, hogy velük az országutat borítsák." Rómer megjegyzéséből csak a következőket ragadjuk ki : „Reméljük, hogy vagy az akadémia régészeti bizottmánya, vagy a keletkező magyar régészeti egylet ezen sorokat kellő figyelembe veendi ; de még jobb lenne, ha a kitűnő hazafiságú gróf Zichy család, mint Szőny birtokosa, egy helybeli Múzeumot 40