Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Banner János: Rómer Flóris

kulása után ez volt a második ülése. A kongresszuson előadást is tartott : „Aperçue sur l'étude des temps préhistoriques en Hongrie"

47 címen. Ez az előadás volt az első, amely a külföld felé hírt adott arról, hogy abban a munkában, amely ezidőtájt Európa minden jelentős államában már erősen előrehaladt, az abszolutizmus igájától megszabadult Magyarország is részt kíván venni, mert leletekben már ekkor is gazdag területe alkalmassá is teszi, sőt kötelezi erre. Nagy dolog volt ez abban az időben. A tudomány csak akkor fejlődhet, ha művelői ki is tudják egymással cserélni gondolataikat, közölni tudják eredményeiket. Erre idehaza kevés alkalom kínálkozott, de a párisi kongresszus után az idegen szakemberek állandóan látogatták a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, amely egy évvel a kongresszus után Korner irányítása alá került. Négy hatalmas eszköz volt Rómer kezében : a katedra, a múzeum, a folyóirat és az archaeologiai bizottság, de nagy lehetőséget jelentett az ugyanakkor megalakult Történelmi Társulat is, amely fennállása óta soha sem tartott olyan szoros kapcsolatot a régészettel, mint az első tíz esztendőben. Fel lehet vetni a kérdést : egészséges állapot volt-e ez az egy kéz politikája? Az elkövetkezett tíz év a nagyműveltségű, -tudású és széles látókörű szakember munkája alapján adta meg erre a feleletet. Mi csak ezt látjuk. A kortársak intrikái — éppen azért, mert intrikák — ezek elmúlása után csak nagyon halvány nyomokat hagytak maguk után, de a későbbi korok bőségesen újra terjesztették ezeket a becsületes munkát akadályozó hagyományokat. Tudománytörténeti szempontból különösen fontos a Történelmi Társulat munkájába való bekapcsolódása. Ezzel is bizonyítani kívánta felfogását : a régészet történeti disciplina. Ezt a felfogást vallotta Ipolyi is a Műrégészeti Kalauzról írt tanulmányában. Ez a gondolat benne él a tudatában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a közleménye, amely a Századokban jelent meg s már a címével is elárulja tartalmát : „Az Ősrégi agyagművesség viszonya a történelemhez." 48 Ebben a cikkben csak elméleti megállapítások vannak, de később, egyik dolgozatában már gyakorlatilag is megmutatja, mit ért e cím alatt. „A Galga völgye őstörténeti szempontból" egy zártabb terület településtörténetét mutatja be a maga egyéni módszere szerint.

49 Elég ez a két közlemény annak megállapítására, hogy Rómerben ne azt az embert lássuk, aki kedvtelésből ritkaságokat gyűjtöget, hogy azokkal múzeumi szekrényeket töltsön meg, hanem a gyűjtött anyagban az őskor hiteles okmányait látja, amelyekből le is vonja azokat a tanulságokat, amelyeket kora színvonalán álló tudása megengedett. Ez az alkalom nem nyújt módot arra, hogy Rómer sokirányú régészeti irodalmi munkásságát boncolgassuk. Nem volna hálás, mert túl könnyű volna — Márton Lajos szavait bizonyos változtatással alkalmazva — villanyfénynél, Zeiss-üveggel a szemünkön vizsgálni azokat az írásokat, amelyek faggyúgyertyavilágnál olvasók számára, faggyúgyertya világánál készültek.

50 Ne a kicsiségeket nézzük tehát, hanem azt, ami még az elmondottakon túl is nagyot jelent alkotásai sorában. 17