Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Dormúth Árpád. írása. Lelkesedése munkatársakat teremt, és megkezdődik a város poétikus múltjának, mint a várfalak, alagutak, régi temetők, királysírok, rádiótelepi honfoglaláskori sírok — a megyében a pákozdvári őstelep — feltárása. E működésének eredményeként a város és a megye közönségén nagy lelki átalakulás indult meg. A feltornyosuló akadályokat legyőzte, felrázta az alvókat, felvilágosította a nemtörődöm lelkeket, leküzdötte a fölényeskedőket és a történeti múltra figyelmes, a nemzeti hagyományok iránt fogékony közönséget teremtett. Elismerésül a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 1927-ben a Műemlékek Orsz. Bizottsága levelező tagjává nevezte ki, ugyanakkor az Orsz. Régészeti Társulat választmányi, az Orsz. Magyar Hadimúzeum Egyesület levelező tagjainak sorába választotta. Működése azonban most is kétirányú. A világháború és a kommunizmus nagy megrázkódtatása a nemzeti eszme szempontjából jelentett nagy veszteséget. Valahogy kiégett a lelkekből az évek során a magyar öntudat, a nemzethűség. Ezt helyrehozni, a kiégett lelkekbe új eszményt önteni és azt öntudattá fejleszteni ez a nemzetnevelés célja. Ebbe a munkába állott bele Marosi Arnold hívő magyar lélekkel, lángoló szívvel. Beszélt, agitált, írt és tanított az egyesületek vezetőségének sorában, az iskola katedráján, az előadói emelvényről — ahol csak alkalma kínálkozott. Ott láttuk a Területvédő Liga népgyűlésein, a MOVE; a különböző hivatásszervezetek, az Alba Regia (ARAK) Atlétikai Klub gyűlésein, az Ébredő Magyarok Egyesületének taggyűlésein, az EX táborozásain, de tudományos téren is megalapozta tanítását. 1920-ban adta ki a Területvédő Liga propaganda füzetét: Magyarország hármas egysége címen, 1924-ben jelenik meg a Szent István Társulat kiadásában a magyar fajiság szeretetében megírt alapvető műve: Átöröklés és nemzetvédelem. Ezek mellett számos cikke tesz tanúságot forró nemzethűségéről, a magyarsággal való törhetetlen egységéről ; a nemzetnevelés öntudatos munkájáról, mint Faji öntudat. A magyar faj válsága. A magyar jövő. A múlt és jövő. Iskola és világnézet. A templom a keresztény világnézet bástyája. Nemzetfenntartó tényezők. Törjük le a destruktiv sajtót, stb. — Múzeumi és társadalmi munkássága 1930-tól a szentistváni eszme szolgálatában végül közös vágányra fut össze. A honfoglaláskori magyarság kultúrája, Szent István és Székesfehérvár alapítása,, az ősi bazilika feltárása, a pannóniai őskereszténység kérdése azok a témák, amelyekben magyarságszeretete, archeológiai tudása kiteljesedését találta. A tudós szeretetével és a magyar műveltség iránti rajongással dolgozott, mintha megérezte volna, hogy nem sok időt ad már néki a Mindenható. Egészen felemelni a múlt fátylát, az volt törekvése és a Gondviselés sokat nyújtott neki. Amikor a harmincas évek kezdetén az anyagi helyzet 6