Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

közöl Fejér megye történetében (V. k. 120. 1.) megjegyezve, hogy régiségek részint a N. Múzeumban, részint a gróf Batthyányiak birtokában őriztetnek. E régiségek egyrészét: ezüsttálcák, tölcséridomú ezüsttárgy, karperecek, csatok, apró kés, gyűrűk és pénzek, melyeket a Somlóhegyen sziklasírban találtak és a XIII—XIV. századból származnak, 1927-ben magam is láttam Polgárdin a kastély egy kis vitrinjében, 1933-ban azonban már csak töredékét találtam a kis gyűjteménynek, amit aztán gróf Batthyány Lajos a székesfehérvári múzeumnak adományozott. Ez adományban az Arch. Értesítőben közölt kép alapján (145.1.) : egy gyűrű (16. k.), egy kis csat (8. k.), egy karperec (22. k.), egy csatkarika (9. k.), egy kis csörgő (4 a-b. k.) és egy kés, de már nyél nélkül (5. k.). Lt. sz. 8732-37. Egyéb ugyanekkor kapott, de a képen nem szereplő régiségek : három halántékgyűrű, két vas- és egy bronzkulcs gótikus kivitelben, gyöngyszemek üvegből és borostyánból. Lt. sz. 8729—31, 8738-39.) Nem találtuk azonban a gyűjteményben a legbecsesebb tárgyakat: a XII. századi kis bronzfeszületet és egy pár arany fülbevalót tekercses nyúlvánnyal (6 a-b és 10. k.) A véletlen 1935-ben ezeknek is nyomára vezetett egy budapesti régiségkereskedőnél. A két aranyfülbevaló még nála volt, a feszületet azonban, amely szintén birtokában volt, csere fejében átadta az Orsz. Iparművészeti Múzeumnak és így méltó helyre került. A gyűjtemény két gyűrűjét (13. és 15. к.) a székesfehérvári múzeum kapta meg ajándékként a régiségkereskedőtől. Lt. sz. 9856—57. II. Lajos emlékérmei a múzeumban. A múzeum éremgyüjteményének fejlesztésében a főcél a székesfehérvári vonatkozású emlékérmek megszerzése. Ez évben két ilyen értékes éremmel gyarapodott a múzeum. Mindkettő II. Lajosnak, a gyermekkirálynak székesfehérvári megkoronázására (1508) vonatkozik. Az egyik két pengős nagyságú (átm. 28*5 mm) aranyérem. Egyik oldalán a trónon ülő gyermekkirály alakja látható, fején koronával, alatta CORONATUS felirat. Körirata: LUDOVICUS FILIUS R UNGA BOHEMI 1508. — A másik oldalon egymás alatti sorokban : 1544 BUDAPOTENS ET PANNONY GENS MARTIA REGNI QUOD FUIT ESSET SI VI VERET ISTE PVER V-G. (Széch. XIV. t. 2 ; Wesz. XVI. 3.) A V-G betűk, melyek között az érmen egy sisak képe is látható, jelzik, hogy az érem Nagyváradon készült (V) Georgius Martinusius (Martinuzzi György) .idejében és pedig 1544-ben, tehát jóval II. Lajos koronázása és halála után. — A másik II. Lajos koronázási érmünk ugyanilyen, de ezüstből. — A múzeum II. Lajos koronázási emlékérmének harmadik példánya, gróf Somsich János ajándéka, eltér az előbbiektől. Vastag ezüst veret egyik oldalán II. Ulászló, a másikon a gyermek II. Lajos alakjával. (Széch. XIV. t. 1.) Ez a koronázás idején 1508-ban készült, V. Guglinger vésnök műve. Éremlelet a Csapó-utcában. A Csapó-utca 8. sz. háztelken 1937 őszén házépítéssel kapcsolatos földmunkák folytak és e közben éremleletre akadtak. A leletről Angyalffy Nándor, igazgató-tanító értesítette a múzeumot, minek alapján helyszíni szemlét tartottunk és a munkások kikérdezéséből megtudtuk, hogy az érmek részben fazékban, részben elkorhadt szövetnemű zacskóban voltak. A fazék elkallódott, az érmek egy részét azonban Angyalffy Nándornak a munkásoktól sikerült összegyűjteni és a múzeumban letétbe helyezni. A lelet főrészét II. Mátyás (1608—19) és II. Ferdinánd (1619—37) korából származó dénárok alkotják, összes számuk 106 drb. Ehhez járul még 2 tallér és 1 negyedtallér, ezek külföldiek. Régi játékkártyák. A között a sok apróság között, mely a múzeum gyűjteményeinek vegyes csoportjába tartozik, van néhány játékkártya is, melyekre Nyilas-Kolb Jenő, az >Uj Idők« munkatársa, a játékkártyák speciális tanulmányozója hívta fel figyelmünket. Az egyik ilyen régi kártya44