Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

csomónk К. Kovách Béla ajándéka. A makk disznón vagy amint régen nevezték a >makk két szemen« olvas­ható német felírás szerint pozsonyi kiadás, u. n. német kártya, az egyes színek ugyanolyan ábrázolásával, aminő ma is használatban van. (Lt. sz. 4750). A másik Mergl Jenő aján­déka : tarokk kártya 42 lappal. Az egyik lapon olvasható felirata : Qiergl István cs. k. 1-ső szabadalmi kártya gyárából Pesten. Tarokklapjai na­gyobbára Pest nevezetesebb épületeit ábrázolják, de vannak köztük vidéki képek is (Lt. sz. 3976). A harmadik csomó kártya Dr. Say Géza adománya. A kártyák.hátlapjának felirata szerint : Az elesett hősök özvegyei és árvái javára készült ... Kober Leo népf. főhadnagy rajzai után ... Piatnik Nán­dor és Fiai cég gyárában. A képeik háborús jelenetek, a háború hadvezé­reinek ábrázolásai : a piros király IV. Károly, a piros alsó József fő­herceg, a tökalsó Conrad stb. (Lt. sz. 5682.) A negyedik csomó Wolmuth Lajos hadifogoly ajándéka, szibériai hadifogságban használt tarokk kártya. A kártyát a hadifoglyok maguk raj­zolták orosz alakokkal, tájképekkel és Meghalt Marosi Arnold. Szomorú téli reggel volt. Hidegen, fázósan bújt elő a nap a deres szür­keségből, de nemsokára ismét köd­fátyol ereszkedett vérvörös arcára. A cisztercita templom öreg tornyából egyhangú mély kongassál szólott Szt. Ignác harangja, s az ódon rendház falán a fagyos reggeli szellő fekete gyász­lobogót lengetett. A gimn. bejáratát fekete drapéria borította és odabenn a díszteremben, ahol a múzeumi élet annyi meleg ünnepi aktusa zajlott le, némán, hideg kandeláberek közt rava­talon feküdt egyesületünk és múzeu­munk megalapítója : Marosi Arnold. Váratlanul ért bennünket elköltözése. Senki sem gondolt erre még decem­ber 30-án, távolról sem sejtette, hogy hadi tárgyakkal (Lt. sz. 4740). Ide tartozik még egy négy mezőre osztott kártyalap is a tök disznó, tök hetes, tök nyolcas és tök felső (hármas) figuráival. A rajta és hozzátartozó egyéb papírlapokon látható jelek sze­rint könyvtáblának lehetett alkatrésze. Az egyik lapon szalagdísz és ezen két számjegy (15) látható. A szalag­dísznek csak fele van, a másik hiányzó félen lehetett a két számjegy folytatása, szintén két szám. A négy számjegy együtt tulajdonkép az évszám és így a kártyalap a XVI. századból való. Megfelel ennek a számjegyek stílusa (Lt. sz. 8817). Fejérmegyei leletek. Az O. M. Történeti Múzeum gróf Zichy István által közzétett 1937. évi jelentése sze­rint Fejér megye területéről a követ­kező tárgyak kerültek a múzeum gyűj­teményeibe : a régészeti tárban Duna­penteléről borzebet ábrázoló bronz­tárgy, Mórról római bronzkanál, bronz­csüngő és bronzkarika ; a történeti tárban a székesfehérvári pintér-céh pecsétje 1693-ból, szücs-céh behivó­táblája 1899-ből. I egy rövid hónap múlva árván nézünk magunk elé. — A gyászos esemény lelkünkbe markolt és az egyesület alábbi sorokban értesítette Fejér vár­megye és Székesfehérvár közönségét, az országos tudományos és társadal­mi egyesületeket nagy veszteségéről.^ »A Fejérvármegyei és Székesfehér-" vári Múzeumegyesület Vezetősége mé­lyen megrendülve, de a Mindenható szent akaratában megnyugodva jelenti, hogy a Fejérvármegyei és Székesfe­hérvári Múzeum megalapítója és igaz­gatója, a Múzeumegyesület tisztelet­beli elnöke, Marosi Arnold ciszt. r. áldozópap, m. kir. kormányfőtanácsos, a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügye­lőségének, a Műemlékek Orsz. Bizott­ságának, a Szt. István Akadémia és az Aquinói Szt. Tamás Társaság ren­HIVATALOS TUDÓSÍTÁSOK. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom