Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Fejér megye népe és vallási viszonyai a r

ómai uralom idején. Ez ellen kezdte meg a nagy milanói püspök hadjáratát a limesmentének megingása idején és mikor ez összeomlott, az eretnekség büntetését látta Valeria balsorsában (Szent István emlékkönyv. I. 151. 1.). (Székefehérvár, 1938. XII. 3.) f Marosi Arnold. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 1 tősebb Esztergom pénzverői mivoltára az esztergomi érsek pizetum joga és az a tény, hogy Esztergom a XIII. század folyamán a fő pénzverő volt Magyarországon. A pizetum azt a jövedelmet jelentette, amely a pénzverőkamrákban az érseket minden feldolgozott márka után egy nehezék értékben megillette. Ezt a jövedelmet az érsek azon ellenszolgáltatásért kapta, hogy kiküldött embere (pizetarius) révén állandóan felügyelt a pénzverés menetére-és a veretmintákat az ő embere intézte. Kollányi szerint, ki a pizetum jogot ismertette, з) ezt a jogot az esztergomi érseknek Szent István adta. Az a tény pedig, hogy a pénzverés ellenőrzése az esztergomi érsek joga volt, nagyon valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy ez esetben a pénzverés Esztergomban folyt. Érdy áthidalva a kérdést, felveti, hogy esetleg mindkét helyen veretett pénzt Szent István. Ezt a bizonyára Szent István által is ismert 864-i frank Edictum Piztense 12. fejezetére alapítja, amely szerint csak a királyi palotában lehet pénzt verni. Mivel pedig Székesfehérvárott volt Szent Istvánnak palotája, feltehető, hogy itt is volt pénzverés. Hol verték Szent István pénzeit? Kiegészítéséül annak, amit a feltett kérdéssel kapcsolatban már röviden megírtunk (Szfvári Szemle 1938, 15. 1.), közöljük Dr. Huszár Lajos dolgozatából (Szent István pénzei, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. k.) az ide vonatkozó részt, mint Székesfehérvár történetét közelebbről érdeklő adatot. Mint ismeretes Szent István pénzei II. Henrik bajor herceg 985 és 995 között vert regensburgi pénzei után készültek, hátlapjukon Regia Civitas körirattal. E körirat feltétlenül a pénzverő helyet jelentette, csak az a kérdés, melyik várost. A kérdésre határozott választ adni nem lehet. A vélemények megoszlanak Esztergom és Székesfehérvár között. A régebbi irodalom Székesfehérvárt részesítette előnyben i) és pedig főként a Hartvik-féle életrajz alapján, mely szerint Fehérvár lett volna a királyi székhely és mint ilyen Schönvisnerék szerint >regia civitas.« A Tudományos Gyűjtemény adata szerint pedig Fehérvárt őrzik is egy régi pénzverőhely emlékezetét Pénzverőpuszta néven. Az előbbire nézve azonban meg kell jegyezni, hogy a város neve mindig Albaregalis és nem Regia Civitas, az utóbbira pedig, hogy Székesfehérvárott Károly Róbert korában okvetlenül volt pénzverés, tehát a Pénzverő puszta ennek az emlékezetét is őrizheti. Esztergom mellett nyomósabb okok szólnak, melyekkel legutóbb Qálócsy Zoltán foglalkozott. 2) Az ő érveinél azonban sokkal jelenMarosi Arnold, !) Schoenvisner, majd Weszerle kéziratos jegyzeteiben, valamint a Tudományos Gyűjtemény 1818, 19. 1. 2) Gálócsy Z. Esztergom vagy Székesfehérvár. Num. Kőzi. 1906, 92 s köv. 1. 3) Kollányi F. Az esztergomi érsek pizetum joga. 1889. 37