Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Fejér megye népe és vallási viszonyai a római uralom idején. ból csak egy meztelen alak maradt fenn, harmadikban a falkoronás alak Constatinopolis, mögötte Viktoriával. A vele szemben álló köpenyes férfi a Constantinus dinasztia egyik tagja, valószínű II. Constantius. Az utána következő sisakos nőalak, ki koszorút *art a császár feje fölé, Róma. (Róma és Contantinapolis találkozása). A negyedik médaillon töredékén a Jó Pásztor alakja ismerhető fel. Az alsó medaillonsorból három maradt fenn: a középső ismétlése a felső sor első képeinek, a két szélső a Jó Pásztor képének töredéke (I. m. 57—58. 1. 21. és 22. k.). A berlini múzeum egy másik dunapentelei ládaveretén nincs keresztény jelenet (I. m. 23. k.). Egyéb keresztény vonatkozású leletek Dunapenteléről a M. N. Múzeumban: egy kis ajtó, valószínű oltárasztalból való ereklyetartó maradványa; négyszögalakú, koncentrikus körökkel és egyenszárú keresztekkel díszített fémtükör ; bronzgyűrű Krisztusmonogrammal (I. m. 50—60. 1. 24. a.). A székesfehérvári múzeum Dunapenteléről származó tárgyai között kétségtelen őskeresztény hagyaték egy sírlelet aranyszalagból készült Krisztus-monogrammja köralakú keretben. Kerete, fülecskéje szerint nyakcsüngő lehett (Lt. sz. 2433). Ide sorozható egy halalakú cserépmécses függesztő füllel (Lt. sz. 4029). Ugyanilyen mécsest őriz Dunapenteléről Székesfehérvárott az egyházmegyei múzeum is. Talán keresztény emlék az a mészkőtömb töredék, mely dr. Schwanner Jenő ajándékából került a múzeumba és kerettel körülvett faragványa két szőlőfürtöt csipegető madár (Lt. sz. 8695). Nagyon becses őskeresztény építészeti emlék a székesfehérvári múzeum Krisztus-monogrammos bazilikából származó faragott korlátpillére. A Szfvári Szemlében (1936, 105. 1.), a Kath. Szemlében (1937, 138. 1.) megjelent első közlemények után Nagy Lajos és Alföldi András foglalkoztak vele a Szent István emlékkönyvben. Nagy Lajos szerint Magyarország területén ez volna az egyetlen kimondott keresztény emlék, amely a templomok berendezéseire hű képet nyújthatna. A korlátoszlop előoldalán középen Krisztus-monogramm van. Alatta az életfát látjuk, akárcsak a teurniai bazilika mozaikjain. Fent ott van két delfin, közbül mint középpontban a pávatoll, az örök élet jelképe, balra pedig a hal. Mintegy ezektől elválasztva alattuk kapjuk a rákot, a csigát, az uterust és mást, amelyekkel nemes küzdelemben állanak a fentiek. A háti oldal díszítése kerettel körülvett hat sugaras rozetta. A kő lapos faragása, díszítéseinek egy-egy síkba való kezelése eszünkbe juttatja Éusebiusnak a tyrusi bazilikáról való megemlékezését, hogy az őskeresztény templomok belső berendezése kezdetben fából készült. Ilyennek gondoljuk mi is az első pannóniai templomi berendezéseket, amelyeket csak később vittek 35