Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

A székesfehérvári múzeum római fibulái. Számszerijj fibula töredékek: egy adonyi lelet niellós díszszel (Lt. sz. 1472), egy dunapentelei (Lt. sz. 3553) és egy ismeretlen lelőhelyű (Lt. sz. 549). 21. Kovrig művében közölt egyéb fibulák a 8200. és 8204. sz. vasfibula (91. 1. 27. t. 5 és 6), a 8183. sz. sír bronzfibulája a mellékletekkel (27. t. 7). A bronzfibulához tartozó vasak azonban nem fibularészek. 22. Kovrig által fel nem vett típusok a székesfehérvári múzeumban : egy a térdfibulákra emlékeztető töredék hengeres testtel, gombbal és erősen kiugró lábbal Csepelszigetről (Lt. sz. 3361), egy másik e fajta típus (Lt. sz. 2426), egy hatsugaras korongalak Dunapenteléről (Lt. sz. 4126) és két kelta volutaris díszítésű darab ugyanonnan (Lt. sz. 3588, 6797). Kovrig Ilona művében a székesfehérvári múzeum anyagán kívül még a következő fejérmegyei fibulákról történik említés: Batta 36. sz., Csákberény 188 (2 drb), Dunapentele 165, 188 (3 drb), 34. t. 5, 7, 9, 35. t. 3, 36. t. 1,2, 3, 37. t. 1, Föveny 45, 168, 182, 184, 26. t. 12, Kisláng 52, Pátka 22. t. 1, Sárszentlőrin^ 79, Székesfehérvár 62, 82 (4 drb). Marosi Arnold. i) A Kovrignál felhozott Valens és II. Contantius-féle érmek nem ehhez a sírlelethez tartoznak. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Feltárás a Lovasberény-Jánoshegyi .urnatemetőben. (III. t. 1. k.) Dr. Brunner István, körorvos, a Székesfehérvári Múzeum munkatársa kézirata. 1934. A tavasz folyamán felkeresett az egyik helybeli gazda azzal, hogy hallotta, miszerint én régiségeket, »régi cserépedényeket« .. gyűjtök, régiségekkel foglalkozom és felajánlotta, hogy földjén némi ellenszolgáltatás ellenében kedvemre ásathatok ilyesmiket ... annál is inkább, mert az ősszel szőllő alá akarja forgattatni a földjét. Elmondta, hogy a szomszédos darab földjén döntésnél már találtak és egész »biztosan« ebben a földjében is lesz... Most úgyis kukoricát akar ide vetni, aminek még nincs itt az ideje, és így én, ha tetszik, kereshetem az öreg cserepeket. Hallomásból tudtam, hogy földmunkálatok kapcsán a Jánoshegyen ép úgy, mint Miháiyváron gyakran kerül elő egy-egy urna vagy kis edény... Mindkét helyről hozzám is került már vétel útján... Másrészt így is, úgy is tönkreteszi az elkövetkezendő földforgatással az őszszel, ha tényleg van a földjén valami — a próbálkozás mellett döntöttem. A helyszín biztatónak látszott. Földje a Jánoshegy északi lejtőjén van a 232. háromszögelési ponttól északra 250—300 méternyire, legnagyobb hosszával kelet-nyugati irányban fekszik. A háromszögelési pont előtt északra lankás lejtő, mögötte délre lassú emelkedésű, egyenetlen platószerü terület. Szöllőkkel teljesen beültetett, mégis mintha sáncolás,