Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Marosi Arnold. példányunknak a csukló tengelye kerek rúd. A fibula teste élezett, elől tetőformára kicsúcsosodik és nyúlványa van. A tűtartó keresztben áll, széle recés, a tű befogadására bevágás van rajta. Lelőhelye Fejér megye. H. 38, szélessége 3 cm (Kovrig 64. 1. 103. sz. és 66. 1. 118. sz. Lt. sz. 353). 10. Kovrig X. t. 104. Az egyenesen álló test duzzadt részét függélyes rúd köti össze a rugószerkezet feletti koronggal. A láb vége korongszerűen kiszélesedik. Ezt a típust képviseli a múzeumban egy Csákberény-Orond pusztai fibula. Hossza 38 cm (Lt. sz. 10422). Ide sorolható még a 357 lt. számú pél- . dány is, a láb végén vízszintes körlappal. Profilja négyszög alak. Hossza 42 cm. 11. Kovrig X. t. 105. Hosszú, lapos, hajlított test, ami a lábnál háromszögaiakban kiszélesedik. Ahol a láb kezdődik, ott egy drót tekeredik háromszor a test körül. A test a rugószerkezetnek téglalapalakú lemezzel támaszkodik neki. Ide tartozik a múzeumból egy dunapentelei példány. H. 62, szélessége 25 cm (Kovrig 64. 1. 105. sz., Arch. Ért. 1917. 7. 1., Ungarische Jahrbücher 1931 (XI) 61. 1. Lt. sz. 4122. IV. t. 8. к.). 12. Kovrig XI. t. 120. Egyik változata a térdfibuláknak. Jellemző vonása széles lapos test, mely ívalakban hajlik. A székesfehérvári múzeumban három példány van belőle. Az egyiknél a lapos test felülete rovátkás, tütartója törött. Hossza 33, szélessége 21 cm (Kovrig 66. 1. 120. Lt. sz. 556). A másiknak testén magas gerince van és lába hiányzik (Lt. sz. 1600). A harmadiknak tűje hiányzik, a tű csuklója felett széles lemeze van, a törzset a lábtól gerinc választja el, a láb vége fölemelkedő. Dunapentelei lelet (Lt. sz. 3620). 13. Kovrig XII. 1.122. Aláhajtott lábú fibula kéttekeredéses rugószerkezettel. Törzse iveit, lába visszahajlik és tűtartót alkot. A mi példányunk törzsét a rugószerkezet felett rovátkolt gyűrű, a láb felett hattekeredéses spirálszalag és rovátkás gyűrű, a láb végét ugyanilyen gyűrű díszíti. Hosza 5'6, szélessége 13 cm (Kovrig 67. 1. 122. Lt. sz. 2474. IV. t. 9. k.). Lelőhelye Gyúró, vele együtt talált lelet Philippus páter nagybronza. Képe, leírása megjelent a Múz. és Könyvt. Ért. 1913. évf. 192.1. Másik ugyanilyen típusú fibulánk a csákvári római temetőből származó sírlelet. Tütartója a láb visszahajtott folytatása és végét kéttekeredéses sodrony kapcsolja a háti részhez. Hossza 75 cm (Lt. sz. 8186.). Ez aláhajtott lábú fibulák a kelta stilus úgynevezett reneszánszához tartoznak. Eredetük Dél-Oroszországba nyúlik vissza, honnan Kr. u. a harmadik században kerültek volna nyugatra. A Duna-Tisza közén ez a fibula majdnem minden más formát kiszorított. Itt valószínűleg a szarmaták által leigázott illyrek vagy