Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

A székesfehérvári múzeum római fibulái. kelták lehettek készítői, míg a római birodalom területén szintén a bennszülött, de már romanizált népréteg. Pannónia anyagában aránylag kevés számban vannak meg ezek az aláhajtott lábú fibulák (Kovrig, 21—22. 1.). Népvándorláskori leleteink közül ugyanez a típus a murgai fibula (Arch. Hung. IX. к. 26. t. 6. к. 48. I. 97. j.). A fibula oroszországi előfordulását illetőleg Posta Béla közöl adatokat. (Régészeti tanulmányok az Oroszföldön. 383. 1., 433. 1. 14. Kovrig. XIII. t. 137—138. A székesfehérvári múzeum ide tartozó darabjának iveit háta lapos, szalagformájú és bordás, végén pedig háromszögalakban kiszélesedő párkány van. Lába hosszú, lapos, háromszögben végződik. Rugószerkezete kettős és felette gomb van. Hossza 5*6, szélessége 3*2 cm. Lelőhelye Dunapentele (Arch. Ért. 1917. 7. 1., Kovrig 70 1. 137. sz. Lt. sz. 4123. IV. t. 5. k.). 15. Kovrig XIV. t. 146. E típusból Dunapenteléről van a múzeumnak egy példánya. ívelt háta kétágú, hosszant barázdás, szélén rovátkás. A lába négyszögletes, végén haránt barázdás, széle bevágásos. A tú csuklója felett gomb van. Hossza 5, szélessége 2 cm (Kovrig 72. 1. 146. sz. Lt. sz. 2405. IV. t. 6 k.). 16. Kovrig XVI. t. 163. ívelt, hattyúnyakra emlékeztető teste vastag bronzdrót, egyik végén rugószerkezettel, a másikon hattyúfejjel. Kovrig csak a székesfehérvári múzeum példányát közli, melynek hossza 3*2 cm, lelőhelye Adony (Kovrig 74.1. 163. Lt. sz. 3062). 17. Kovrig XVI. t. 169. Félkörös törzse, más szóval kengyele hátul gombos, fent középen hatszöges kiemelkedés díszíti, tűtartója a lábnál rövidebb. Kovrig csak a székesfehérvári példányt közli (Kovrig 74. 1. 169. Lt. sz. 553). A múzeum anyagából ide sorolható még két törött példány (Lt. sz. 552, 554). Lelőhelyük Fejér megye. 18. Kovrig XVIII. 1.182. Számszerijjas, másként kengyeles, kereszt- vagy T alakú fibulatípus. Jellemző vonásuk erősen hajlott hát (kengyel) és hosszú egyenes keresztrúd. Tűjük rendszerint csuklós. A jelzett változatot a keresztrúd vékonysága különbözteti meg másoktól. A múzeum ide tartozó darabjai: három közelebbről ismeretlen lelőhelyes példány. Az egyik hossza 75, szélessége 38 cm, keresztrúdja közepén gombbal (Kovrig 78. 1. 182. Lt. sz. 546), a másik hossza 65, szélessége 35 cm (Kovrig 78. 1. 182. Lt. sz. 547), a harmadik hossza 5, szélessége 2l cm (Lt. sz. 548). Továbbá négy dunapentelei lelet (Lt. sz. 2489, 3741, 5534, 9397), melyek közül a 9397 sz. rugós szerkezetű. 19. Kovrig XVIII. 185. Ugyanaz a típus, mint az előbbi, de a keresztrúd két vége gombos. A múzeumból ide osztható ¥ 31