Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
Kúthy István. cupulis... authore Domino Cimbal Pictore Vienensi.« Kapossy János újabb műtörténeti kutatásai fehérvári környezetben hoznak össze bennünket Cimballal. 18 ) Kutatónk a székesfehérvári jezsuitáknak a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött 1768—1773. évekre terjedő naplóját lapozgatván, 1768. április 17-ről e feljegyzést találta: »Prandio ultimo excepti Pictor et Architectus D. Cymbal et D. Hertling.« De ezzel körülbelül el is mondottuk mindazt, amit Cimbal fehérvári tartózkodásáról tudunk. Városi és megyei múzeumunkban láthatjuk a székesegyház freskóinak Cimbaltól eredő két vázlatát, amit az illusztris intézmény vétel útján szerzett meg s mintegy 120 P-ért restauráltatta azokat. Hogy azután festőjük Fehérvárt készítette-e e vázlatokat, vagy másutt, e kérdésre már nem tudunk feleletet adni. Annyi bizonyos, hogy Cimbal fehérvári munkálkodását 1768-ban befejezte, amit saját keze Írásával kiállított nyugtája igazol. 19 ) A többször idézett 1774. évi székesfehérvári egyh. látog. jegyzőkönyvtervezet Cimbal freskóiról nagyjában ugyanazt mondja el, mint az előbb említett jezsuita naplónak a freskókat tárgyaló 1768. évi bejegyzése: >Pictura elegáns in tribus ingenti cupulis Históriám Sancti Regis Stephani adumbrat authore Domino CymbalPictori Viennensi. In cupula Sanctuarii exhibeturRexSanctus in Gloria. In cupula navis, sedens in Throno Rex Apostolicus, stipatusque Regni sui Proceribus, Episcopatus instituit. In postrema angula: Emerico Filio vitae ac morum dat praecepta.« Tehát mindhárom kép szt. Istvánra vonatkozik: életét, megdicsőülését festik, fehérvári vonatkozások sem hiányoznak. A középső képen felfedezzük Baffler jezsuita atyát, sőt a hagyomány szerint az itt szereplő alakok közt megtalálhatjuk mindazokat, kik szeretettel foglalkoztak a templom építésével : Igalt, Kiss Györgyöt, Székesfehérvár későbbi első polgármesterét, Nádasdy Ferenc gróf főispánt, a híres magyar hadvezért, stb. Kapossy műkritikája meglehetős szigorúan nézi Cimbal alkotásait. »Cimbal művészete — írja az élesszemü műbíráló — csupán a nehézkes kezű, korlátolt invenciójú és mesterségbeli tudásban, formakészségben egyaránt fogyatékos epigoné.« Kritikusunk szerint már a városi és megyei múzeumban őrzött vázlatán felismerhető: »a kompozíciónak ugyanolyan kezdetlegessége a bábszerű, élettelen mintázás fogyatékossága, az ecsetés színkezelés ugyanolyan nehézkessége, a tónus egyenletes és kellemetlen rőtvöröse, vagy festőileg meg nem oldott kontrasztjai, mint a kivitelezett mennyezetképeken.« Kapossy a legújabb restauráció előtti képeket látta ; a szines üvegekkel födött ablakok alkalmatlan fénytörése, a hatvanas évek gyors és rosszul sikerült restaurációjának elkent, bágyadt, sötét színei kiforgatták Cimbal művét eredeti formáiból és üdébb színeiből. Azóta e hibákat, 1
