Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. a még ki nem fizetett összegeket, közel 90.000 P lesz a legújabb belső restauráció költsége. — Eme tekintélyes összegért nyújtott belső munkálatok ellenőrzését a Műemlékek Országos Bizottsága, az egyházközség részéről pedig Kiss Dezső székesfehérvári építészmérnök vállalta, nagy gonddal, kellő előtanulmányok után különös szakértelemmel. A templom falfestményeinek megújítása Sándor Béla főisk. tanár, festőművész és műrestaurátor művészetét dicséri, végül az oltárképeket Szentiványi Qyula dr., a Műemlékek Orsz. Bizottságának titkára és képrestaurátora állította helyre, művészi hiréhez illő jártassággal. Illő, hogy azon derék és szakavatott iparosaink nevét is megörökítsük e helyen, kik a belső megújítás körül serénykedtek. Szentiványi segítsége iff. Balogh Qyula székesfehérvári iparművész két kis oltárkép megújítását önállóan vállalta és végezte. Az építőmesteri munkát Lázár János fehérvári építőmester, a kőfaragó munkát: Havranek Antal és Lajos fehérvári cég, a műmárványozást : Neuhauser Kálmán budapesti cég, az asztalosmunkákat : Lakner József és Sulek László fehérvári asztalosmesterek, a lakatosmunkákat : Kéri József és Varga János fehérvári lakatosmesterek, a festő és mázoló, illetőleg aranyozó munkákat: Balogh Gyula és Fiái József szobafestő mesterek, az üvegező munkákat: Schnetzer Nándor fehérvári cég, az új villanyszerelést: Szmatana József budapesti cég, a vízvezetéki munkákat: Nyuli Mihály fehérvári vízvezetékszerelő cég végezte. Az orgonát : Riegler Ottó budapesti orgonagyáros javította, az új csillárokat: Kfémer Márton budapesti cég szállította. Úgy a nevezettek, mint a kisebb munkákat végző iparosmestereink is tehetségük javával szolgálták a szent ügyet. Külön említjük, hogy az új, zárt gyóntató székeket Lakner József készítette, végül a Szűz Mária kápolna műmárvány oltára Neuhauser Kálmán ügyességét és műízlését dicséri. A művészek, mérnökök és a kezük alatt dolgozó iparosok feladata az volt, hogy elénk varázsolják a múlt nagy alkotásait, ami a lehetőségekhez képest dicsérendő módon sikerült. E helyen most a mennyezet összes faliképeivel nem foglalkozhatunk, a dekoratív festményeket, bár az egyszerűbb építészeti tagokat sikerülten folytatják és a távlatokat mesterien megnövelik, sem érintjük, rövidre szabott cikkünk céljának megfelelően csupán a templom patrónusára vonatkozó mennyezetfreskókat ismertetjük és a főoltárképet, melynek központi alakja az említett falfestményekéhez hasonlóan: szt. István király. A mennyezetfreskók szerzője — mondottuk már — Cimbal János, bécsi festő, kinek személyi adatait, sajnos, kevéssé ismerjük. 17 ) Míg a székesfehérvári plébániáról szóló 1774. évi összeírás »Hilleprandt«-ról szólva megemlíti, hogy »királyi és udvari építész« volt, Cimbalról csak annyit jegyez fel: »Pictura elegáns in tribus 57
