Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Levediai vonatkozások a székesfehérvári múzeum anyagában és a rádiótelepi kard. A HONFOQLALÁSKORI RÉQÉSZETÜNK terén nagy haladást jelent Fettich Nándornak: »A honfoglaló magyarság fémművessége« (Arch. Hungarica XX!. k.) című dolgozata, mely új adatok mellett a magyarság ősművelődésének eredetére és számos egyéb kérdésben ad felvilágosítást. Fejér megye területéről megemlíti a székesfehérvári honfoglaláskori kardokat, mint a normann kardtípus képviselőit (52. 1.), a battai szívalakú csüngőt, mint a tarsolylemezekkel rokon készítményt, melynek anyaga vékony ezüstlemez közepén mélyre kalapált szívalakkal (84. 1. LXIX. t. 4. sz.). Helyesbíti Hampelnek a verebi lelethez tartozó érmeknél való tévedését. Kimutatja ugyanis, hogy Hampel »Alterthümer...« с művében a II. k. 475—6. 1. (III. 342, 1—9) közölt érmeket, mint benepusztai leleteket ismerteti, holott verebiek. Viszont azok az érmek, melyek Hampelnél (II. k. 488. o.) mint verebiek szerepelnek, a 7. sz. Hugo v. Provence kivételével, mely sem egyik, sem másik lelethez nem tartozik, tulajdonkép a benepusztai lelet tartozékai. Pedig Érdy János a »Régiségtani Közleményekében (A Magy. Tud. Akad. Evkönyvei IX. kötet I. Buda 1858, 17—20 1.) a verebi érmeket mind leírja és 10 darabnak képét is közli a VI. táblán. E szerint Vereben összesen 12 érmet találtak, de Hugóféle nem fordult elő közöttük. A M. N. Múzeum leltára 21/1853, 17 sz. alatt csak annyit mond: Hét ezüstérem és töredékek. (68.1.). A fentiek alapján a verebi érmék jegyzéke : Kopasz Károly frank király (840-877) 2 drb.; I. Miklós pápa (858—867) és II. Ludwig császár; IV. Benedek pápa (900—903); I. Berengár itáliai király (888—915) 4 drb; IX. János pápa (898—909) és Berengár (Hampel: I. m. II. 475—476. 1.). Fettich müve alapján átvizsgálva a székesfehérvári múzeum anyagát, több értékes adattal sikerült gyarapítanunk reájuk vonatkozó ismereteinket, főleg azoknak levediai kapcsolatát illetőleg, és azáltal annak tudományos értékét emelnünk. 49