Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

díszítve, egyéb részein aranyozva. 7-1 cm. hosszú. Öntött. A gombok egyrésze újonnan lett felforrasztva, mert a találásnál külön kerültek elő. A bal oldalon egy gomb hiányzik, tehát összesen hat gomb volt a fejen. Állatfejekkel, illetőleg fonatos állattestekkel díszített. (XXXV. t. 13. k.) 3. Lilaszinű almandinlap, valószínű S fibulából való. (К. o. 14. k.) 4. Különböző színű és alakú gyöngyök, 20 szem. Ebből három kvarc, öt paszta, a többi pedig üvegből való. (U. o. 15. k.) 5. Vaskés darabjai (U. o. 16. k.). 6. Vastöredékek (U. o. 17—18. k.). 7. Kettős csonkakúp alakú orsógomb. Agyagból készült (U o. 19. k.). A lelet hovatartozását és korát az edénynek és fibulának analógiái határozzák meg. A fibulát alakja, beosztása és díszítése egyaránt a longobard fémművességhez kapcsolja. Pontos megfelelőjét az olaszországi testonai temető leletei között találjuk meg. Ugyancsak a testonai temetőben került elő az egyetlen longobard csöves edény is. E longobard leletek a VII. század közepénél nem régebbek. Ennek alapján a kápolnásnyéki edény, miután a testonai edénynél régebbi típus, valamivel 650 előtt kerülhetett a földbe (I. m. 91-92. 1.). Az igari lelet kiegészülése. A múzeumnak legértékesebb népvándorláskori lelete az igari fejedelmi avar sírlelet, mely három különböző alkalommal, különböző időben került napvilágra. Az első lelet 1898-ban az Orsz. Magy. Történeti Múzeum tulajdona. A másodikat 1927-ben ásták ki és a Kecskeméti Városi Múzeumba jutott. A harmadikat 1928-ban találták meg, ezt a székesfehérvári múzeum szerezte meg. Miután a három lelet együvé tartozik, kívánatos volt, hogy egy helyen is legyen. A székesfehérvári múzeum ezirányú kérése nagylelkű meghallgatásra talált. A múlt évben Kecskemét városa, ezidén pedig a M. Tört. Múzeum engedte át letétként a náluk őrzött leleteket. Most már tehát együttesen szemlélhető vármegyénk e becses régészeti kincse. A M. Tört. Múzeum által átadott leletek jegyzéke : 2 db. ezüstnyakperec hatoldalú, hengerded aranycsüngővel, bronzcsat, rekeszes aranykorong közepén üvegbetéttel, félhold alakú aranycsüngő rekeszekkel, 3 db. hármaskaré iú ezüstdísz arany gombokkal, hármaskaréjú ezüstlemez, 2 db. tojásdadalakú ezüstlemez aranyszegekkel, ugyanolyan alakú ezüstlemez szegek nélkül, gyürűalakú ezüst pánt, ugyanaz tetőlappal, hüvelypárit ezüstből két arany szeggel, hüvelypánt két füllel és kis karikával, baltaalakú gyűrűs végű bronztárgy, ezüstlemezből készült fülecske. (A lelet összefoglaló ismertetését, irodalmát 1. Arch. Hung. XVIII. к. 21—22. I.) A múzeum bélyeges grafitos edényei. A szóban forgó grafitos edények anyaga grafittal kevert vasagyag (Eisenthon). Ausztriában Passau környékén készültek és kereskedés útján jutottak el hozzánk. Rendszerint benyomott betűkkel kísért kereszt, kettőskereszt vagy osztrák-címerhez hasonló bélyeg van rajtuk. Mint olvasztó tégelyeket használták őket, máskor pedig nagyobb méretű folyadék (olaj, bor) tartó edények voltak. A székesfehérvári múzeum kerámiai anyagában ide tartozik a Rákóczi utón a Jézus szíve templom mellett talált két nagyobb méretű olvasztó edény. Fenekük köralak, szájnyílásuk három szöges. A kisebbik ép példány, magassága 21 cm. Kettős keresztalakú fenékbélyegén a kereszt alsó szára mellett PMS betűk vannak. (Lt. sz. 3724). Ezenkívül még egy benyomott köralak és 16 számjegy látható. A másik nagyobb és erősen csorba. Ma gassága 30 cm. Fenékbélyege ugyanaz I. A. betűkkel (Lt. sz. 3724). Az irodalomban Sopronból ismerünk hasonló alakú edényeket (Arch. Ért. 1901, 74. 1. és 1905, 323. 1.). A bélyegek hasonmásai pozsonyi leleteken láthatók (Arch. Ért. 1905, 324-325. 1.). 1936-ban a városházi építkezés földmunkálatai közben kerültek elő ugyancsak fémolvasztásra szolgáló grafitos edények : öt fenéktöredék és egy ép példány. A fenékrészletek egyikén 7\ alakú bélyeg van (Lt. sz. 9983), a másik négynek felületét sa42