Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

réf. pap Hosszudülőben fekvő földjén I II. Ulászló korabeli érmet és piros köves gyürüt is leltek. Az adonyi római kövek beszállítása. Az irodalomban már többször volt szó (Fejérm. Napló 1925, nov. 29. sz. Szfvári Szemle 1932, 30. 1.) azokról a római domborműves és feliratos kö­vekről, melyek eddig az adonyi kas­télykert bozótjában hevertek és évről­évre jobban pusztultak. Felhíva gróf Zichy Livia és gróf Zichy Aladár fi­gyelmét a kövek tönkremenésére, kész­séggel beleegyeztek, hogy megmen­tésük és a tudomány részéről való hozzáférésük végett beszállítsuk azo­kat a székesfehérvári múzeumban. A beszállított kövek jegyzéke : kis kőkoporsó fedőlappal, sírkőtöredék lovasalakkal, sírkőtöredék három dom­borműves alakkal, két pálmaleveles és egy akanthuszleveles oszlopkő. Adony­ban maradt a kastély kapubejárati fa­lába illesztve egy féiköröves mezővel körülvett domborműves mellkép. Az emlék két felső sarkában a szélfuvást ábrázoló fejek láthatók. A Budai-kapu római feliratos köve. A Budai-kapu tornyának egykorú ké­pein látható egy nagyobb méretű, téglalap alakú, római feliratos kő. A kő rajzát Károly János Fejérvármegye történetében külön is közli (II. k. 6.1.), magának a kőnek azonban nyoma veszett, mig a véletlen folytán újból megkerült. Egyik része 1925-ben a Kiskecskeméti-ut árkából került a mú­zeumba. A Károly János-féle kép alap­ján sikerült ezt felismernünk. A kő másik, nagyobbik felét azonban hiába kerestük. Ma már az is meg van. 1937 nyarán szétszedték a kanális Jancsár­uti kőhidját és köztük találtak egy fel­iratos követ is. A követ beszállítva a múzeumba, nagy örömmel állapítottuk meg, hogy megvan most már teljes egészében az elveszettnek hitt kő, mely egyik dísze leszen az árkádok alatt felállítandó kőtárnak. Népvándorláskori leletek Csákvár határában. 1937 augusztus hó 10-én jelentette a csákvári csendőrörs mu­zeumunknak, hogy talaj egyengetési munkálatok során csontvázak kerültek elő. A|kérdés|tisztázása céljából Len­csés József, muzeumunk altisztje aug. 12-én kerékpáron a helyszínre sietett. I A munkalatot a Csákberény—Csák­vár—Bicskei országúttól keletre Bada­csony-major és Forna puszta közötti legelőn kubikusok végzik. Minden ki­emelkedést elegyengetnek, a mélyedé­seket feltöltik. E munkálatok folyamán egyik helyen köralakban elhelyezkedő négy kisebb halom (kb. 10 m. átmé­rőjű 1-50—170 m. magas) lehordására került a sor. Kettő belsejében csont­vázra bukkantak és az egész területen szétszórtan cserépmaradványok voltak lelhetők A csontanyagot nem őrizték meg, a cserépdarabokból azonban többet sikerült megmenteni. Ezek népvándorláskori hullámvonalas és sza­lag díszes edényekre emlékeztetnek. Minthogy az egész terület nem mutat semmi más jellegzetes alakulatot, ami­ből kiterjedtebb telepre lehetne követ­keztetni, szórványos leletnek kell minő­síteni. D. Á. Adatok Székesfehérvárköveihez,. Ol­vasva Balogh Ilonának az Arch. Érte­sítő 1932—33. évfolyamában megjelent dolgozatát : Adatok az olasz román­kori szobrászat magyarországi hatásá­hoz, belőle értékes tanulságok vonha­tók le Székesfehérvár néhány közép­kori faragvanyara. A cikkben közölt olaszországi faragványok motívumai jórészt a székesfehérvári köveken is feltalálhatók és ez alapon motívumaik eredete a románkori olasz, főleg lom­bardiai dekorativ szobrászatra vezet­hetők vissza. A paviai San Michèle kapurészlet indás medaillionokban fog­lalt palmettái (31. k.) megtalálhatók a székesfehérvári múzeum 7053, 7830, 8066, 8449. számú kövein. Efféle motívumok vannak még a 8447, 8450, 8557 és 8558. sz. faragványokon is. A püspöki kőtárban két archi-volt és egy párkánytöredék sorolhatók ide. (Arch. Közlemények 1897, 127, 128 és 134 kép. Magy. Művészet 1930, 405. t.). A modenai dorn oszlopfőjének (33. k.) motívumaihoz hasonló a múzeum 2141. sz. kövének díszítése (Arch. Közi. 1897, 137. á. Magy. Művészet, 1930, 404. 1.). — Az u. n. árkádos oszlop­fő típus, mely Toscanából származik és Pisa, Lucca művészetében volt mindennapos, nemcsak Esztergomban, Pécsett, Gyulafehérvárott, Veszprém­ben, Budán található (50. és 51. k.), Székesfehérvárott is előfordul még pe­dig több példányban. Ide számítható - 69 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom