Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold. A csákvári római sírok tanulságai. (Addig is, míg a csákvári ásatások teljes egészükben megjelenhetnek, jelen közlemény csak rövid tájékoztató kivan lenni azok értékes eredményéről.) Csákvár néhány apróbb, szórványos lelet leszámításával főleg faragványos kövekkel szerepel az irodalomban. r Ezeket összefoglalólag dr. Kuzsinszky Bálint ismertette az Arch. Értesítőben (1903,222—234), minek alapján szerinte Csákvár római megszállása már Kr. u. az első században megtörtént. Itt táborozott a bélyeges téglák alapján a legio II. adjutrix. Az egyik feliratos kövön (C. I. L. 15154) az ala I. Thracum szerepel. Ez a lovas csapat 145— 160 között Tétényben állomásozott. Legénységét azonban a felírat alapján részben Csákvár és környéke szolgáltatta. A lakosság főrészét, miként a sírfeliratok nevei (Rovciemarus, Anculatus, Ricmara etc) mutatják, romanizált kelták alkották. A II. században, mikor a légiók és segédcsapataik a Duna mentén helyezkedtek el, a tartomány belsejében felesleges volt az állandó katonaság. Csákvár tehát megszűnt katonai állomás lenni, de, mint útkeresztező pont, továbbra is megtartotta jelentőségét. Három irányból futottak itt össze az utak. Az egyik volt a Brigetiót és Aquincumot összekötő út. A másik Pécsről (Sopianae) kiindulva Szilasbalhásnál (Fortiana) lépte át Fejér megye határát. Azután Kálóz, Csősz, Tác-Fövenypuszta irányát követve a Sárréten keresztül Pátka-felé tartott és Florianá-nal kapcsolódott be a Brigetiót Aquincummal összekötő útba. A harmadik útvonal kiinduló pontja Szombathely (Savaria) volt. Ez Somlóvásárhelyen (Mogentiana), Kádártán (Caesariana) és Várpalotán keresztül jutott el Fejér megye határához. Itt Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó, Bodajk, Csákberény lehettek állomásai, míg Csákvár vidékére, Florianára érkezett. Hogy ez a találkozó hely valóban Csákvár volt-e, ebben megoszlanak a vélemények. Vértesboglár, Tata, Bicske a versenytársai. Kuzsinszky a fenti jelentős leletek alapján, aminők a többi helyekről nincsenek, Csákvár mellett dönt és ide helyezi Florianát. A csákvári római telep későbbi, negyedik századi viszonyaira a székesfehérvári múzeum ásatásai vetnek fényt. Gróf Eszterházy Móric és a községi elöljáróság támogatásával négy ízben, legutóbb 1937-ben végzett ásatások által feltárt római sírok száma 70-re tehető. Nagyobb részük téglasír, kisebb részükben koporsó nélkül történt a temetkezés. A sírmellékletek túlnyomó - 63 -