Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A múzeum képtára. Damkó József: (Kaszás) szül. Németpróna, 1872. okt. 16. A naturalista szemléletű Damkó ^Józsefnek ezt a müvét a megfigyelés frissesége teszi vonzóvá. Erezni rajta, hogy alkotója gyakorlott kézzel eleveníti meg élményeit. A kis méretnek és az anyagnak megfelelően a művész nem a részletek kidolgozására, hanem a valószerű benyomásra és a kaszát tartó férfi jellemzésére törekszik. Horvai János: (Furulyás) szül. Pécs, 1873. máj. 29. Az emlékműszobrászatra specializálta magát Horvai János, akinek műveit borongós páthos, naturalista szemlélet és gondolati túlterheltség jellemzik. A furulya hangjára a pásztorfiuhoz sereglő nyáj, ha kompozícióban széteső is és festői beállítottságú, hangulatban és érzésben egységes hatású. Pásztor János: (Varrónő) szül. Gyoma, 1881. jan. 29. A magyar szobrászat nagytehetségű képviselője Pásztor János, kisméretű szobroktól kezdve, a monumentális feladatokat igénylő emlékmű szobrászatig maradandó értékű munkásságot fejtett ki. Párisi tanulmányai után egy ideig Hódmezővásárhelyen mintázta a nép köréből vett jellegzetesen magyar szobrait. Itt készült ez a műve is, amely egy varró parasztasszonyt ábrázol. A munkában elmélyedő nő beállítása közvetlen hatású és az élet melegét árasztja. Mintázása nemes realizmusával, nem a részletező látás, hanem a nagy egészből kiinduló szemléletet képviseli. Róna József: (Szatír és nimfa) szül. Lovasberény, 1861. febr. 1. Róna József művészetében gyakran elevenednek meg a mitológia egyes alakjai. Képzeletében szívesen időzött a faunok és nimfák derűs világában. Emléküket megelevenítő szobraiban a XIX. század szelleme él, amely nemcsak a tárgyat meríti a múltból, de a szobrászati stílust is múlttól kölcsönzi. Róna alkotásai a barokkos lendületet, a hullámzó vonalvezetést és a kivitel ötletességét maradék nélkül fejezik ki. Teles Ede: (Ülő magyar paraszt) szül. Baja, 1872. máj. 12. Az idősebb nemzedék nagyra hivatott mestere Teles Ede. Elmélyedésre hajló egyénisége finoman átérzett műveket hivott életre, amelyeknek technikai kivitele nagy mesterségbeli tudást árul el. Ülő magyar paraszt cimü szobra tárgyias és realisztikus megmintázásával az élet mását kivánja hűen visszaadni. Varga Oszkár: (Leány fej) szül. Újpest, 1888. febr. 2. A modern szobrászati törekvések egyéni értelmezője Varga Oszkár. Munkáiban a jellemzés ereje és a formák zártsága sima felületkezeléssel párosul. Kiállított leányfeje lelki kifejezésében frissen és közvetlenül hat. Annak ellenére, hogy az ábrázolt nem nemes arc, a karakter elevensége révén artisztikus hatású. - 61 -