Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Dr. Balás-Piri László. és folyóiratokból álló — több ezer kiadványt számláló gazdag könyvtárából. A nagy könyvtár ajtaja pedig jó időre bezárult ; a nagy Püspök kedves tervét sohasem hozhatta tető alá. Nem az anyagiak miatt, hanem mert mikor reánk szakadt megcsonkított hazánk ezer baja és szegénysége: mindent félretéve lánglelkével küzködő lelkeinket kellett mentenie és erősítenie. Kuthy István. A múzeum képtára A **MIKOR HÓMAN BÁLINT kultuszminiszter úr kívánságára Csánky Dénes főigazgató, az O. M. Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum Egyesület újonnan épült képtára számára az anyagot kiválasztotta, az a cél vezette, hogy a lehetőségek szerint olyan képzőművészeti alkotásokat adjon át állami letétként az ősi kultúrájú városnak, amelyek hiven képviseljék a magyar festészet több évtizedes fejlődését. A múlt század első felében meginduló magyar festészet félénk kezdeményezései, tapogatózó kísérletei helyett elsőként olyan művet mutat be, mely már számottevő alkotása az európai művészetnek, és a hazai kultúra talajából virágzott ki. Ez a festmény Székely Bertalan alkotása. Stilárisan és korban hozzákapcsolódnak Lotz Károly és a müncheni akadémia szellemében dolgozó Benczúr Gyula, Liezen-Mayer Sándor és Böhm Pál művei. Akadémikus stilusukat tovább folytató festők közül is, nem egyet ismerhetünk meg, így Stetka Gyulát, Coulin Artúrt, a most élő Karlovszky Bertalant és László Fülöpöt. A magyar lelkületnek leghűbb megszólaltatói is helyet kaptak a gyűjteményben. Munkácsy Mihály és Paál László egy-egy nagyértékű képpel, Mészöly Géza pedig kisebb kollekcióval van képviselve. Az ő irányuknak, a romantikus realizmusnak, a modern kor szellemiségének megfelelően tovább hordozói : Rudnay Gyula és Koszta József is java alkotásukkal lépnek a közönség elé. Csánky főigazgató az anyag kiválasztásánál arra is figyelemmel volt, hogy a műélvező közönség ne csak az általános stílusok magyar képviselőit láthassa, hanem ezen belül művészetünk fészkeit, a vidéki festőiskolákat, vezető mestereik révén ismerje meg. A történelmi szerepet játszó nagybányai festőiskolát Iványi Grünwald Béla és Csók István, a szolnokit Bihari Sándor, — 48 —