Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold. nagyterme egyenlőre raktár, az első emeleten a néprajzi gyűjtemény, a másodikon a képtár kapott helyet. Az udvar déli és keleti részén húzódó árkádok a kőtár számára épültek. Az ekként megnagyobbodott múzeumban a gyűjteményeket átcsoportosítva azok teljesen új elhelyezést nyertek. Az új rendezésnél az anyag kellő megválogatásával igyekeztünk a szakszerű elkülönítésre, az összetartozók világos áttekintésére, a zsúfoltság kiküszöbölésével a nagyközönséget lekötő tetszetősségre, magyarázó és leíró szemléletességre. Törekvésünket a szakkörök és laikusok elismeréssel jutalmazták. Az új épület berendezése, ahová a néprajzi gyűjtemény és képtár került, 1937-re maradt. A képtár felállítását dr. Hóman Bálint az Orsz. Szépművészeti Múzeum anyagából juttatott állami letéttel tette lehetővé. A kiállítandó anyagot Csánky Dénes, az Orsz. Szépművészeti Múzeum főigazgatója volt szives kiválogatni. Ő készítette el a kiállítás tervét is, melynek kivitelével dr. BalásPiry Lászlót bízta meg. Dr. Say Géza, miniszteri osztálytanácsos és a képtár tb. igazgató őre a képtár ügyének állandó napirenden tartásával, létesítése előkészítésével vett részt abban a közös munkában, melynek eredménye volt, hogy dr. Hóman Bálint 1937. június 19-kén a képtár megnyitásával átadhatta a nyilványosságnak 25 éves fennállása és a Szent István centenárium emlékére megújhodott muzeumot további nemzetnevelő hivatásának. Az átrendezett múzeum kiállítási helyiségei : emeleti előcsarnok és tizenegy egymásba nyiló terem. Az előcsarnok magas falait régi cégérek, ablakrácsok, céhzászlók és várostörténeti képek töltik ki. Nagyon emeli az előtér művészi hatását két régi vasrácsos ajtó beépítése. Az egyik a belvárosi plébánia egykori emeleti barokk ajtója a Himer-család címerével, a másik empire-stílusú 1812-ből Vali Ferenc Simor-utcai házából való. Az empire ajtó mögötti kisebb helyiség egyházművészeti gyűjtemény. Központja egy Mária Terézia korabeli aranyozott remekművű vasajtó. Körülötte a ciszterci templom főoltára kis képének eredetije, a székesegyház mennyezetképeinek régi vázlata és a város nevezetesebb egyházművészeti emlékeinek fényképei láthatók. A legértékesebb kép az egyik oldalfalon a ciszterci templom freskó-oltárképének a mestertől, Sambachtól származó tusrajza. A fülke ablaki részében áll a Prohászka-templom gipszmodellje vele szemben a Szent Anna kápolna XVIII. századi oltárképe. Ezután következik a múzeum régészeti gyűjteménye négy teremben. Az első három teremben az emberiség őskori művelődésének emlékei tárulnak elénk nevezetesebb lelőhelyek szerint szemléltető képekkel és magyarázó feliratokkal. Majd a római kultúra bemutatása következik gazdag és iparművészeti szempontból is értékes anyaggal/Meglepően szép a kerámia,a bronz-