Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A múzeum kibővítése és átrendezése. edények csoportja, az üveggyújtemény, néhány művészi becsű bronzszobor és kőfaragvány. Negyedik századi Krisztus-monogrammos köve páratlan a magyarországi őskeresztény emlékek között. A régiségtárt arany germán és avar-sírleletek, a múzeum által felárt népvándorlás-és honfoglaláskori temetők válogatott anyagának bemutatása zárja be. Az ötödik terem az áhítatot gerjesztő Prohászka-emlékgyűjteményt foglalja magába. Utána a történeti rész következik. A sorrendet árpádházi királyaink emlékei nyitják meg III. Béla és neje sírmellékleteivel, Szent István bazilikájából származó apróbb műtárgyakkal. Tovább a vegyesházi királyok, a török uralom, a Rákóczi-kor, az 1848—49. szabadságharc fejérmegyei és székesfehérvári emlékeinek bemutatásával folytatódik a történelem. Kiegészítik e képet a magvar éremgyűjtemény, a hadtörténeti tárgyak és a csákvári Esterházy-kastély régi, pompás darabokból álló vadászfegyver-letétje. A következő kisebb helyiséget a székesfehérvári ezredek kegyeleti tárgyai, köztük a volt Mackensen10-es huszárok művészi értékű képgyűjteménye, töltik meg. A nyolcadik teremnek régi vitrinekben elhelyezett üveg, fajansz és porcellán tárgyaival iparművészeti jellege van. A falakat és tárlókat női kézimunkák, régi divatcikkek, fehérvári ötvös készítmények töltik meg. Kultúrtörténeti szempontból érdekes csoport a múzeum gazdag színházi és irodalmi gyűjteményéből itt kiállított legértékesebb darabjai, melyek Petőfi és Vörösmarty képei körül csoportosulnak tőlük származó kegyeleti tárgyakkal. A város és megye nagy szülötteit Simor János, Pauer püspök, Ybl Miklós, a Szőgyény-Marich család stb. szobrai és arcképei képviselik. A székesfehérvári országos kiállítások oklevelei és érmei, az ipari élet kimagasló eseményeit juttatják eszünkbe. Innen átlépve a már új épületben elhelyezett néprajzi terembe, ennek hatalmas mérete, két oldalról való teljes megvilágítása az első, ami meglepi a látogatót. E körülmény lehetővé tette a teremnek vendégfalakkal fülkékre való osztását és egyes gyűjtemény csoportoknak egymást nem zavaró felállítását. A sorozatot a céhemlékek nyitják meg, ezt követik a fonó-szövő eszközök, a népies keramika a csákvári fazekasság külön csoportjával, a bábsütő- és kékfestő minták, kádárszerszámok és pincefelszerelés. Jelentős anyag képviseli a Velencei-tó halászatát és nádvágását a tárgyak használatát szemléltető fényképekkel. Egy másik csoport a falusi szobaberendezés és régi konyhaedények fülkéje. Ehhez csatlakoznak a mezőgazdasági eszközök és állattenyésztés pásztorfaragásokkal. A falu közigazgatását régi büntető eszközök és bakter alabárdok szemléltetik. A néprajzi teremből lépcső vezet föl a képtárba, melynek a megvilágítása — két oldalról és felülről kapva a fényt — szinte — 35