Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Adatok a városháza múltjához. későbbi kőépületet, mely ezt a XVIII. század közepe táján felvál­totta. A magyar iskola alapjában több faragott kő került elő, bizonysága annak, hogy a legrégibb épületek egyike volt. Ud­vara alatt a székesegyház felöl észak-déli irányban ismét egy fal húzódott. Ennek tövében egy csontváz került elő szokatlan fek­vésben arccal lefelé fordulva, koponyáján hatalmas rés tátongott. Körülötte mindenütt végig az egész területen fekete kormos homokréteg húzódott, mintha valami nagy égésnek nyoma lett volna. Ebben a kormos rétegben a Zichy ház udvari része mellett került elő az egyetlen török érme. Egyéb szórványos leletek részben a betömött alagút föld­jéből, részben a kormos rétegből kerültek elő (olvasztó tégelyek, edénytöredékek, ágyúgolyók, láncos, szöges és gyújtó petárdák, több bélyeges tégla és más apróságok). Dormuth Árpád. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Bronzkori urnatemető Csór­Felsőmerítő pusztán. A Székesfehérvár-Várpalota közti állami út 1936-ik évi építése közben Csór- Felsőmerítő pusztán Szekeres Ferencnek a Nádasdladány felé ve­zető útmenti telkén novemberben ka­vicsbányát nyitottak. A bányászat köz­ben edényekre bukkantak, melyekből néhányat a munkálatokat vezető mér­nök a múzeumnak is beküldött. Az edények alakjukkal, mészbetétes di­szítményükkel bronzkorúaknak bizo­nyultak, de típusuk eltér a múzeum eddigi leleteitől. Azonnal intézkedés történt a becsesnek Ígérkező leletek minél nagyobb számban való meg­mentésére. Rendszeres ásatást nem lehetett kezdeni. Meggátolta a gyors üzemű kubikus-munka. Meg kellett elégedni azzal,hogy a múzeum altisztjét kiküldve vele ellenőriztettük a mun­kálatokat és általa igyekeztünk az elő­kerülő leleteket minél nagyobb szám­ban és épebb állapotban megmenteni. Megfigyelésünk szerint az át­forgatott terület urnatemető volt mész­betétes, hordóalakú urnákkal. Csak két esetben találtunk ez alól kivételt, mint teljesen szokatlant. A 14. számú lelőhelyen ugyanis 75 cm. mélységben egy négyszögletes ládaalakú agyag­tál került elő, mely urnaként szerepelt. Benne égett csontmaradvány, 3 kis edény, 2 bronztű, lóherlevélalakú bronzcsüitgő és bronzlemezke, mellette 21 darab kisebb edény feküdt. Az urnának használt edény méretei : ma­gassága 15-6 cm., fenekének hossza 50*8, szélessége 35 5 cm, felső pere­mének hossza 47'5, szélessége 31*3 cm. Lapos fedele csak hiányosan volt megmenthető. (Lt. sz. 10.045). A vele szomszédos 17. számú lelőhelyen 40 cm. mélységben ugyanilyen edény­került elő belsejében 8 kisebb és egy nagyobb edénnyel, körülötte 4 edény feküdt. A ládaalakú urna hossza 62, szélessége 45 cm. volt a földben mérve. Megmenteni nem lehetett, annyira mállott volt, csak a hozzá­tartozó egyéb edények kerültek a múzeumba. (Lt. sz. 10 046 a . ) Az 1935 novemberben gyűjtött leletek száma: 1 ládaalakú urna, 2 hordó- és 2 fa­zékalakú urna, 104 különféle alakú, nagyobbára mészbetétes, közepes és kisebb fajta edény, 4 darab bronztárgy. — ЯЗ - •

Next

/
Oldalképek
Tartalom