Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold, dr. Bartucz Lajos, Joachim József, Kiss Dezső. letes tudományos leírására, a királyi csontvázak nagyrészének személyszerint való meghatározása ma nem ütköznék legyőzhetetlen nehézségekbe. Egy másik fontos pozitív megállapítása a múlt évi ásatásnak az, hogy sikerült megoldani a Henszlmann által kiásott csontvázak sorsának rejtélyét. Henszlmann munkájában a legtöbb sírra vonatkozólag nem szól arról, hogy mi történt az ott talált csontokkal. Gondolhattuk, hogy talán megmentette valamennyit tudományos vizsgálatra s igy azok III. Béla király csontvázával együtt Török Aurélhoz, majd a Mátyás templomba kerültek. Vagy talán ott hagyta őket a sírban, ahogyan éppen megtalálta? Eddig inkább az első feltevés felé hajoltam. Erősített ebben a Műemlékek Országos Bizottságának egyik jegyzőkönyve is, amely arról szól, hogy „néhai dr. Henszlmann Imre által Szent István király elpusztult bazilikájának területén 1862, 1874 és 1882 években foganatosított ásatások alkalmával fölfedezett sírokból eredő csontok 1894 október 23-án öt ládában Török Aurélnak tudományos vizsgálatra átadattak, majd 1900 június 27 én a koronázó altemplomban helyeztettek el. Azt is megörökítette ez a jegyzőkönyv, hogy Török Aurélnak való átadás előtt „a fehérvári székesegyház sírboltjában elhelyezett ládák egy része feltörve és egy láda majdnem üresen találtatott" valamint, hogy „a papírszeletekre írt jegyzetekből, amelylyekkel Henszlmann a koponyákat és egyes csontrészeket ellátta, egy sem volt feltalálható." Öt nagy ládában sok anyagot lehet elhelyezni, de ezekben sajnos nagyon kevés volt. A nevezett jegyzőkönyv tanúsítja ugyanis, hogy a bizottság csak öt csontvázat talált bennük, azok közül is kettőnek hiányzott a koponyája. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az öt hiányos csontváz a Szent István és Kálmán király sírboltjában előkerült csontokkal lesz azonos. Ezért felette kívánatos, hogy a Mátyás templomban elhelyezett csontvázak újból beható antropológiai vizsgálat tárgyává tétessenek. De hol van a többi 28 csontváz ? Tehát mégis a helyszínén maradtak, de nem eredeti sírjaikban, hogy utólagos ásatás esetleg hitelesíthesse azokat, hanem egy közös sírba összehányva és szinte felismerhetetlenségig összekeverve. A Henszlmann által Albert király sírkamrájának nevezett üregben találtuk meg ezt a tömegsírt, a magyar fajismeretnek és a nemzeti kegyeletnek ezt az égbekiáltó arculcsapását, ahol férfi és nő, felnőtt és gyermek, király, főnemes és pór csontvázai oly mesterien összetörve és összekeverve, egymásra hányva hevertek, hogy hatalmas munka lesz, amíg sikerülni fog az összetartozókból csak néhányat is összekeresni s néhány jellegzetesebb csontvázat, ha hiányosan — 14 —