Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Érdekességek városunk múltjából. A fakult irások között nyoma van a protekciónak is. 1749-ben a híres veszprémi püspök: Padányi Biró Márton Chorherr Kristófot városi jegyzői állásra ajánlja a belső tanács jóindulatába. A belső tanács azzal válaszol, hogy a nyomorú­ságos időkre való tekintettel csak ingyenesen veszi fel a püspök pártfogoltját. Az 1764. évben pedig herceg Grassalkovich királyi személynök Molnár Ferenc nevű pártfogoltját ajánlja az ügyészi állásra. — Nincs azonban nyoma, hogy ennek a protekciónak mi •lett az eredménye. Az 1766. évi belsőtanácsbéli jegyzőkönyv szerint a zsemlye súlyát és árát régi jogszabály alapján, hatóságilag szabták meg s annak árusító helyét a Palotai-kapu melletti piacon, egy vizesárok közelében jelölték ki. — Ha a pékek zsemlyéit ellen­őrző piaci bíró azt állapította meg, hogy azok nem érik el a belső tanács által előírt súlyt, azokat elkobozta és nyomban belehányta a vizesárokba. — Csak néhány évig divott azonban az elkobzásnak ez a módja, mert a ferencrendi barátok a po­csolyába szánt zsemlyéket alamizsna címén elkérték a belső tanácstól. Folytathatnám tovább, de az időm sajnos már nagyon is lejárt. Azok a mozaik szemek, amiket bemutatni bátor voltam, mindenkit meggyőzhettek arról, hogy az álláshalmozás és az ingyenes szellemi munka, — a diskréció, enyhén szólva: borra­való adás — és a közéleti tisztaság, — a részrehajlás és az ösz­szeférhetetlenség, — a drágaság és a hatósági ármegállapítás, — a tekintélytisztelet, — a protekció, — a választások tisztasága, — az erkölcstelenség, stb., stb. sok esetben tömegeket mozgató jelszóvá vált problémája nemcsak a mi szomorú korunk velejá­rója, nemcsak erre nyomja rá bélyegét, megvolt az a sokszor emlegetett és irigyelt régi időkben is. Csak az olajmécs, a viasz­gyertya, a petróleum, a delizsánsz és az »expressus embere ko­rában nem nőhetett, nem terebélyesedhetett olyan nagyra, mint ma. Az emberiség örök tragikumaként vannak problémák, amik sohasem oldhatók meg. Mint az elpusztíthatatlan hétfejű sárká­nyok, újból és újból rátörnek az egyes korokra. De hál' Istennek ennek ellentéteként vannak olyan eredmények is, amiket az év­századok küzdelmes élete és csalódása sem olthat ki. És ezek az erények, elsősorban mélységes hit és ehhez a minden porszemében megszentelt földhöz való hűséges ragasz­kodás képezik zálogát annak, hogy Székesfehérvár polgársága minden problémája és gondja dacára évszázadok egybefonódó, megszakítatlan munkásságával építi a jövőt. dr. Csitáry O. Emil. - 71 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom