Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)
fialler fenő. egész a 314 m. magas Hosszúhegyig (Beudant szerint 310 m.) hol hirtelen Felsőgalla előtt találta magát. 7 ) Ami már most a nagynémetegyházai medence geológiai fölépítését illeti, ugy az az alaphegység rögeitől körbefogott, kelet felé nyitott katlan. A környező dolomit rögök szélein több helyt találkozunk eocén képződményekkel és pedig azok parti kifejlődésével. A nyugati szegélyen a középső eocén üledékei főnummulinás mészkő képében foglalnak helyet, egyebek mellett a nummulina perforata jelenlétével jellemezve. A Nagynémetegyházáról nyugatnak, Tatabánya felé vivő ut északi oldalán, valamivel a vasúttal való kereszteződésétől keletre, egy kőfejtőben igen szép Roncafauna fordul elő. A teknő északkeleti peremén, a Hársashegy déli lejtőjén is megtalálhatók az eocén képződmények nagyobb elterjedésben. Az eocén mező közepén kibukkan a dolomit egész kis elterjedésben s e helyen ostreás padok közvetlen rátelepülése észlelhető. A nummulina perforatának a Hársas-hegy képződményeiben való jelenléte arra utal, hogy az itteni rétegsorban a középső eocén főnummulinás mészköve is képviselve van, uralkodó szerepet itt azonban a felső eocén ortofragminás mészköve játszik. Délkelet felé a Puszta-Csordakut környékétől már említett a Lóingató-hegy dolomit tömegéhez tartozó két kis nummulinás mészkő kibukkanás (kőfejtő a puszta közelében és a Hajduvágás tetőn) jelzi az eocén képződmények utolsó felszíni előfordulását. A nagynémetegyházai medence déli peremén, a Bicskére vezető út mellett elpusztult bauxit-telepek nyomai jelentkeznek. A bauxit telepek tapasztalás szerint (a Vértesben és Bakonyban) eocén rétegek védő takarója alatt szoktak jelentős elterjedésben előfordulni. Minthogy ez a védő takaró itt hiányzik, e helyen csupán az alaphegységben megmaradt roncsokra számithatni. A nagynémetegyházai medencét egyébként felső oligocén rétegek töltik ki és a puszta közelében, délkeletre az országút északi oldalán bőven gyűjthetők a fönnebb emiitett félig sósvizi kövületek." 8 ) Az oligocén rétegek különben már rég óta ismertek a németegyházai medencében 9 ), sőt a Vörös-dombok északnyugati oldalán kibúvó 0.20—0.25 m. vastag oligocén széntelep feltárására gr. Batthyány Kázmér, akkori földtulajdonos már 1863-ban egy fúrólyukat és egy kutató aknát mélyíttetett. Erre vonatkozó följegzzéseket Hofman Ede, Nagynémetegyháza jelenlegi birtokosa családi levéltárában leltem. Egy ott fekvő s 1863-ban irt német szakvélemény a széntelepet tévesen eocén korúnak minősiti s azt egy ugyanaz évben mélyített kutatóaknában 22"=0.58 m. vastagnak mondja. Ezen aknán kivül a szakvélemény szerint egy 20 öl =37.9 m. mélységű fúrólyuk is mélyíttetett, mely 4 telepet harántolt és pedig 6"=0.16 m, 21"=055 m. és 11"=0.29 m. vastagságban. A szakvélemény egyébként a következőket irja : „Az — 3íí -