Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Adatok Fejér vármegye széntelepeinek ismeretéhez. itteni település teljesen megegyezik az esztergom-melletti Mogyorós települési viszonyaival, azzal a különbséggel, hogy míg ott csak három, addig Németegyházán négy telep ismeretes. A legnagyobb valószínűség szerint tehát a Mogyoróstól negyed órányira fekvő telep itt is megvan."(!) Épen az oligocén rétegeknek a tatabányai szénmedencéhez hasonló külszíni települése s a németegyházai medencének Tatabányához való közvetlen közelsége a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. figyelmét már régebben magára vonta s mintegy 35—40 év előtti fúrási munkálataiba Nagynémetegyházával együtt Csordakutat is bevonta. Két csordakúti fúrás lemélyítése után a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. 1903 — 1905-ben négy fúrólyukat mélyített Nagynémetegyházán és pedig 199.2, 25.0, 229.2 és 188.2 m. mélységre, anélkül azonban, hogy széntelepet harántolt volna. E meddő fúrások természetesen kedvét szegték^a további vállalkozásnak és nem csoda, hogy a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. bányászati kutatásait beszüntetve a nagynémetegyházai és csordakúti uradalmakkal kötött szerződéseitől elállt. Csak későbbi tanulmányok mutatták ki aztán, hogy a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. fúrásai nagyrészt oligocén rétegekben lettek beszüntetve (ismerve ezek helyét csak a nagynémetegyházai II. és csordakuli I. sz. fúrás, mely 46.3 m. mély volt, érhették el a triaszkori feküt) s épen eredményeire támaszkodva mutatott rá elsőnek Taeger Henrik: A Vértes hegység földtani viszonyai, cimű klasszikus munkájában annak lehetőségére, miszerint a tatabányai barnaszén medence Nagynémetegyházánál folytatódik.

10

) Ily előzmények után a világháboró befejeztével, a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. kezdett ujabb bányászati kutatásokba Nagynémetegyházán s tárta föl rövidesen csonka hazánk egyik legnagyobb szénkincsét, melyre a jövő energia szolgáltatásában még nagy szerep vár. A vállalat első számú fúrását 1923 máj 24-én kezdte meg, a 2. számú halastótól északra, a Nagy- és Kisnémetegyházát összekötő tanyai út nyugati oldalán 204.39 m. t. sz. f. i. magasságban (1. Nagynémetegyháza és környéke cimü 25000-es léptékű térképet). A véső mintegy 260 m. vastagságban szondirozta a nagyrészt laza homokból és homokkövekből álló oligocén üledékeket, melyek egynemű agyagmárgából és vastag édesvízi mészkövekből vannak fölépítve. Miután azonban a 350 m. mélységre tervezett fúrás végső, 4"-os csőrakata tovább süllyeszthető nem volt, az 366.2 m. mélységben be lett szüntetve, anélkül, hogy a következő fúrásokkal konstatált főtelepet szondirozta volna. A fúrásban konstatált gazdag eocén fauna, valamint a vékony - 33 -