Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Adatok Fejér vármegye széntelepeinek ismeretéhez. VJAZDASÁOI ÉLETÜNK, de elsősorban iparosodásunk minden mozzanata egyre szorosabban simul csonka hazánk szénkészletéhez, melynek okszerű és gazdaságos kihasználásán kívül további energiaforrások feltárásában és azoknak ipari kultúránk szolgálatába való állításában látom legfontosabb háború utáni technikai feladatunkat. Amikor a világháború befejeztével ráébredtünk azokra a gazdasági veszteségekre, melyek hazánkat Trianonnal érték, első feleszmélésünk már meglévő energiaforrásaink, elsősorban tehát szénbányáink intenzivebb kihasználásában és termelőképességük felfokozásában nyilatkozott meg, hogy csak némileg is pótoljuk háborús veszteségeinket és megkezdhessük, az újraépítés munkáját, melynek egyik alapföltétele épen a gazdasági javak és erőforrások teljes kihasználása, miután egyedül ez biztosíthatja gazdasági függetlenségünk megőrzését. Míg tehát az 1918 utáni évek első pillanatában a szénbányák, illetve energiaforrások hirtelen, nagy lendületben fölfokozott termelőképességével találkozunk egyik oldalon, amihez — különösen Németországban — csakhamar az erőforrásokkal való józan takarékoskodás párosul, addig másik oldalon a veszteségeket és tartalékokat pótló, lázas, geológiai és bányászati kutatás indul meg Európa-szerte, ujabb erőforrások biztosítása végett. Bár csonka hazánk megmaradt szénkészlete még hosszú évtizedeken át biztosíthatja ipari termelésünk egészséges fejlődését, mégis óriási jelentőségű az a munka, mely egyrészt már meglévő szénbányáink életének meghosszabbítását célozza az energiakérdés és villamosítás megoldásával, másrészt ujabb széntelepek és energiaforrások feltárásával hazánk jövőben kihasználandó energiakészleteiről gondoskodik. A nálunk megindult háború utáni bányászati kutatások elsősorban oly területeken mozogtak, melyeknek geológiai fontossága már régebben is ismert volt s ily módon azok kecsegtettek a leggyorsabb sikerrel, nemzetgazdasági jelentőségük értékére azonban csak a háború befejeztével ébredtünk rá. Az e területeken végzett kutatások szülték a Gyöngyös-Hatvan-vidéki lignitbányászatot, a hirtelen fellendült borsodi medencét s a Vér- 38 —