Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Adatok Fejér vármegye széntelepeinek ismeretéhez. tes és Bakony jószenű kis Bányáit.

1

) Uj nyomokon indult meg csonka hazánkban, az elveszett részekben már lQ09-ben megkezdett petróleum és gázkutatás,

2

) valamint idesorolhatjuk azokat a fúrásokat is, amelyek már előzőleg megfúrt és részben meddőnek minősített területeken mozogtak. Ez utóbbi kutatások elsősorban vármegyénk területén vezettek kitűnő sikerre s eredményezték a nagynémetegyházai, mesterbereki és csordakuti gazdag szénterületeket, melyeknek rövid ismertetését a következőkben adhatom. A Vértest és Gerencsét elválasztó, óbarok-felsőgallai, nagy vetődés, Óbarok-pusztánál kezdődően hatalmas medencévé öblösödik, melyet délről, illetve délkeletről a Halyagos-Spitzberg és Lóingató-hegy, észak—északkeletről a Hársas-Nagy Somlyóvár, Nagy-Baglyas és a tornyói magaslatok, nyugatról a Hangitó és a Sátorhegy triaszdolomit masszívumai fognak közre. (L. Nagynémetegyháza és vidéke átnézeti térképét.) E medencét, — amelyet következőkben csak egyszerűen nagynémetegyházi-medencének nevezek —, keleten a Lóingató-és Hársashegy közti eocén nyereg köti össze, a tőle keletje elfekvő Csordakut-Csabdi-i medencével, melyet északon az Őrhegy, nyugaton a Nagy-Somlyóvár, délen a Lóingató- és Dobogóhegy, keleten a Várhegy és Irtási-hegy (Csabdi-i szőlők) dolomit, illetve szarmata vonulatai határolnak. Mindkét medence geológiai felépítésének zömét oligocén - 39 —