Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)
Székesfehérvár kulturális élete a XIX. században. a színházban. Itt nevelődött ki dr. Vass Bertalan és dr. Greizlnger Iván, akik a 80 és 90-es évek zenei életének mozgatóivá váltak. A Raáder, Schlammadinger, Lauscinnann, Vértessy és Hahn családok zenei szalonjain kívül már felvetőcídit egy Zenekedvelő Egyesület alapítása. Erre vonatkozó megbeszélések a Magyar Király-ban tartani szokott vonós-négyes estélyekből indultak ki a 80-as években. Erre vonatkozó feljegyzések dr. Vass Bertalan hagyatékából muzeumunkban lelhetők fel. 69 ) Ezek a kamaraestélyek, mint a legnemesebb zenei szórakozás dr. Grelzlnger Iván, dr. Fejér Ferenc, Bárdon József és dr. Vass Bertalan nevéhez fűződnek. És ezzel lassan elérkeztünk a milleniumi ünepségekhez, amelyeken már mai vezérférfiaink szerepelnek az iskolai zenei élet porondján, mint dr. Kaltenecker Viklor, dr. Havranek József, Námessy Medárd a gimnáziumban, Hermann László a reáliskolában. 60 ) A századfordulóhoz érve ép a zene világán át megtisztult szívű generáció ment a második ezredév felé ívelő század küzdőterére Lauschmann Gyulával és Vass Bertalannal az élen, hogy kibontakozva a liberalizmus egyre fojtó polipkarjai közül az egyház élén fároszként világító apostoli lelkű püspökkel, Prohászka Ottokárral egy új ideálok felé haladó városi és nemzeti életnek legyen kiindulópontja. Eddigi kultúránkban még sok van a külvilág emberi rétegeződéseiből, a társadalom sokszor hasznot, dicsőséget kereső robotmunkájából, de az igazi kultúra belülről, a lélek mélyéből az erkölcsi eszmék felé törő akarat, vagy mint Prohászka mondja: „A legnagyobb kulturtett, ha valaki megtalálja magát, ha eltalálja igazi emberi gondolkozásának, érzésének és akaratának stílusát, s e stílusban megteremti s kialakítja öntudatának hozzá méltó s igazán becses értékeit, — igy bízvást bátran dolgozik a világ fejlesztésén s ezáltal Isten gondolatainak kialakításán. 61 ) Az ily lélek világító fáklya, mely az élet világosságát árasztja maga köré, és szent egységbe fűzi a szegényt és gazdagot egyaránt, az igazi krisztusi világba." Ez a kultúra élet, mindig feljebb törő diadalmas élet, mely hivatva van a „Civítas Dei" kialakítására e földön. !) Werner Adolf: A székesfehérvári kat. főgimn. története. Székesfehérvár. 1896 19.1. „Hogy mikor alapították meg a jezsuiták a gimnáziumot Fehérvárott azt biztosan nem tudjuk. Annyi azonban valószínű, hogy mikor a városnak a török uralom alól való fölszabadítása után 1688-ban megjelent a jezsuita-missió ... egyúttal iskolát is nyitottak egy-két osztállyal. Ezt abból lehet következtetni, hogy az évkönyvek följegyzik a gimnázium ünnepies megnyitását az 1724. év november 6-án s egyúttal hozzáteszik,... hogy majdnem 20 évi megszakítás után újra megkezdte az iskolákat P. Obalics Ferenc, aki a négy grammatikai osztály tanítását vállalta el." 2 ) V. ö. a jezsuita Ratio Studiorum paedagógiai elveit. Duhr: Studien— 35 -