Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Dormutil Árpád. Ordnung der Ges. Jesu. (Fináczy—

Korniss : Magyar paedagogiai lexikon I. 999—1003 h. Jablonkay cikke.) Lakatos Dénes : A székesfehérvári cisztercita rendi kat. főgimn. száz éves története Szfvár 1914. 61. 1. 3) Fináczy E. : A magyarorsz. közokt története Mária Terézia korában I. 166 I. és Lakatos Dénes említett müve 47 1. 4) Lakatos Dénes: id. m. 15—16. 1. s) Werner Adolf: id. m. 39-47. 1. 6) Volumen II. Protocolli Diurni Reg. Oymnassii Alba-Regalensis 1—152 1. es Lauschmann Gyula : Egy régi levél tanulságai. Muz. Msc Misc. В. 9. 61-65. 1. 7) Lauschmann Gy. : A székesfehérvári színészet múltja. Szfvár 1899. 31—32. lap és Fejérm. Levéltár Fasc. I. № 189-1821. s) Városi levéltár 1772/43; 1784/109, 148; 1788/48, 1032, 1223, 1347, 1409; 1789/651, 841, 876, 924; 1790/91. 1791/1291; 1792/353, 574; 589, 659, 768, 1021, 1474. 1802/860, 1505; 1804/408, 706, 714, 1516. 1805/495, 623; 1808/1457; 1811/482 sz acták. Kerner és Gindl társulatának egy-egy színlapja a múzeum tulajdonában van. 9) Bayer J.: A nemzeti játékszín története Bp 1887. I. 392-393 1. ">) Lauschmann Gy. : A székesfehérvári színészet múltja. Szfvár 1899. 17-42. 1. n) Lauschmann Gy. : id. m. 20. 1. 12) E leírást Békefi (Szaller) István vár. tisztviselő, egykori színész szavaiból ismerjük, ki maga is játszott benne a 60-as években. i3) Bayer J. ; A nemzeti játékszín története 1. 555-557 1; II. k. 460 463 1. к) Bayer id. m. I 440-441. 1. is) Érdekes, hogy ebben az időben került fel tényleg Pestre egy sarkophág a bazilika területéről, melyről csak ujabban állapították meg, hogy a nagy király koporsója lehetett. Magy Művészet. 1930. 7. sz. 372—379. 1. i6) Bayer id. m. I. 559 1. i7) Bayer id. m. I. 560—562. 1. is) Lauschmann Gy. : id. m. 18—19. 1, i9) Vörösmarty összes munkái: Gyulai Pál. Bp. 1885. VIII. köt. 123 1. „Fehérvár" с költ. Az Akadémia Vörösmarty-szobájának tulajdonában van egy levél, melyet Vörösmarty öccse, János irt Gyulai Pálnak. Eszerint a költőt nem lehetett Fehérváron megtartani „mert akkor kissé németes város volt, a nagyurak lenézték a polgárokat", . . ezt nem szerette a költő látni. V. ö. Brisits Frigyes. Adalékok Vörösmarty M. életéhez írod. tört. Közi. XLI. évf. Bp. 1931. 57. 1. 2o) Lakatos Dénes fent id. m. 48. I. 2i) U. ott 175-207. 1. 22) Csak egyet említhetni fel : Vörösmarty „Csongor és Tündé"-jének megjelenését egyenesen Szabó Chrisostom-nak köszönhetni, ki a 30-as években mint censor működött Fehérvarott. Amikor Pesten nem engedte meg a cenzúra a mű megjelenését, Vörösmarty Fehérvárra jött és itt nyomatta ki Számmer Pál nyomdájában, hol a censor a költő itteni egykori tanára volt. (V. ö. Vörösmarty János levelét. Brisits Frigyes : Adalékok Vörösmarty M. életéhez. írod. tőrt. Közi. XLI. évf. Bp. 1931. 56. 1.). Hasonlókép fehérvári papnak köszönhető Petőfi Sándor műveinek megjelenése : Reseta Jánosnak, ki a 40-es évek pesti cenzora volt. 23) Székesfehérvár Püsp. Levéltár. 24) Székesfejérvári Casino-Könyv 1839. 39—40. 1. 25) U. ott 7—37. 1. 26) Szfv. és Fejérm. Muz. Lt. sz. 81/1920. 27) Fekete Soma: Játékszini zsebkönyv Pest. 1842. (Muz. Lt sz. 660/1913); Lauschmann Gy. : id. m. 58—59. 1. - 36 -