Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Dormuth Árpád. nyelv ápolása volt a kultúra első célja és ezt a színházban találta meg a XIX. század magyarja. Eddig városunkba a gazdag német iparos és kereskedő-vezető réteg és a központi császári kormányzat és osztrák katonaság igényeinek megfelelőleg a budai, pécsi, zágrábi német társulatok látogattak el.

8

) (Brandt Fülöp 1790, 1794, Czibulka Hoffmann és Karner opera társulata 1804-ben, Gindl Lőrincé 1808-ban.) 1813-ban jelenik meg Fehérvárott az első magyar társulat: Kultsár István pesti igazgatóé. Okt. 21--29, tehát nyolc napig tartózkodik városunkban és Szentjóbi «Szabó László : Mátyás király-ával nyitják meg vendégszereplésüket. A következő év tavaszán és telén egy-egy hónapot töltenek körünkben (április 23—május 24-ig és november 20—december 28-ig.) Újdonság, lelkesedés vonzotta a közönséget.

9

) Ez a pesti társulat azonban sajnos feloszlott és Fejér vármegye közönsége élükön a fő és középnemességgel, a fő és alpapsággal volt az, mely a magyar színészetnek egy időre állandó otthont biztosított. (1818—1820.) Közadakozás útján összesen 37.327 pengő forint gyűlt össze.

10

) A rendek erre meghívták Balog István színtársulatát a városba. A társulat anyagi ügyeit Kolossváry Pál megyei főszolgabíró, Nagy Ignác megyei főpénztárnok és Bajzáth György aljegyző vezették, míg művészi részét Komlóssy Ferenc színész vitte.

11

) A színészet otthona, a theátrum épülete a Győry-féle ház (ma Boross-ház) a Kossuth L. utcában, melynek a mai kaputól jobbra eső részében a Pelikán-ról elnevezett vendéglőben volt a megyei urak találkozó helye; az első emeleti rész az igazgató lakása, míg az udvar baloldali része a theátrum szálá-ja volt. Hatalmas terem, melynek innenső végében a karzat foglalt helyet, a földszint ülőhelyeknek volt berendezve, egyébként báli terem is volt, míg a mai túlsó végében a színpad, zsinórpadlás, öltözők voltak.

12

) 1818 október 18-ika volt az ünnepélyes megnyitás napja, melyre Marschner Henrik zeneszerző, ki azidőben Nagylángon a Zichy grófok házi zenetanítója volt, írt zenekari nyitányt. A társulat erői a magyar színészet büszkesége: Kantomé, a Murányi pár, Déryné és maga Komlóssy voltak. Az előadott darabok között eleinte a világirodalom nagyjai szerepeltek. (Schiller: Moor Károly; Shakespeare: Hamlet, Lear Király; Calderon : Élet csak álom; Korner: Zrinyi-je.) Igazi színpadi kultúra volt tehát, mely innen áradt az előadásokat látogató megyei urak felé.

13

) 1819 ápr. 15-én egy ifjú magyar nemes darabjával próbálkoznak megés ez: Kisfaludy /Cöw/j>:TatárokMagyarországon с munkája. A színmű hatása magával ragadta a nézőket. Az ébredező magyarság, mely nyelvéért küzdött már az iskolában, itt látja egyszerre saját nemzeti múltját, saját történelmének hőseit, nem pedig magyar ruhába öltözött alakokat, akik mégis csak idegen szellem képvi— 16 -