Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Adatgyűjtés Sárkereszturon. Kiutazásunk főcélja a falukutatás problémáinak helyszíni megismerése volt. Elsősorban a község múltjának szájhagyomány útján megőrzött, majd egyházi és népművészeti emlékei felől akartunk tájékozódni. Perényi Sándor főjegyző meg­szerezte a község régi birtoktérképét 1832 és 1840-ből, melyet a megye mérnöke Chapó Benjamin készített. Jelenleg a község házán található. A település utcatelepülés, mely az Abai és Kálozi-út mentén húzódik tova (régi község) ; az újabb rész a Fehérvár-Sárbogárdi út mellett épült. Érdekes elnevezés a határban Babutzka nevű rész, melynek nevéről senki sem tud felvilágosítással szolgálni. A község református része a Káloz-Nagylóki út mentén települt le. Itt a község végén volt a régi refor­mátus temető, ahol ma is találnak még csontokat. A közeli Nádor-csatornában ma­muth-csontokat találtak. A katolikus temető a sárbogárdi országút, mentén levő magaslaton van, a nép Őrdombnak nevezi. Környékén valamint a sárszentágotai templom­dombon állítólag török fegyvereket találtak és a hagyomány szerint úgy hordották valamikor a törökök össze. Tény azonban, hogy a temetődomb környékén a vasút építésekor római sírokat találtak, állítólag valami alagűt­félét is, mely Seregélyes felé húzódnék, felette az útszakasz beomlott. A vasúti átjárón túl a Sárosd felé ha­ladó út menti löszhullámon létesült a község szöllője, az u. n. Nyilas szöllők. Ennek beültetésekor a hullám leg­magasabb pontján, a lejtősödés előtt több helyen agyagedényeket ta­láltak. P. Baté József szö\le]éből fazék, tál és táltöredéket valamint vaslánd­zsavéget behoztunk a múzeumba. Ennek bal 3 -.4 szomszédjának föld­jén rézüstök, edények kerültek elő, de szétdobálták, jobbra viszont 2—3 szöl­lővel teljes fekvő csontvázat ástak ki. (Kelta temető valószínűsége áll fenn.) A község rk. temploma a XVIII. században épült. Anyakönyvezése 1788-tól, kezdődik canon, visit, 1818-ból való. A templomban feltűnő barokk emlékek találhatók. Feltűnő szépségű egy régi Madonna-kép ; gyóntatószé­ke, mellékoltárai, gyertyatartói a barokk fafaragás díszei ; mindennél szebb azonban a szószék és annak lépcsője a sekrestyében, melyen bibliai jelenetek vannak kifaragva. Állítólag a prépostság ill. első püspökök idejé­ben került ki Kfireszturra Fehérvárról a Boldogasszony-bazilikából. (Ez a maga egészében nem valószínű, de lehet, hogy a XVIII. század első feléből származik, akár a Sz. Jakab templom régi 'berendezéséből, akár valamelyik még fennálló királyi kápolnából, melyet a lakosság vagy prépost istentiszteleti célra berendezett.) A ref. eklézsia 1717-ből anya­könyvez ; harangja 1659-ból származik. Urvacsorai boros kancsója 1741-ből és 1822-ből, urvacsorai asztal­kendője 1806-ból való. A temetőben a legrégibb ,érdekes kopjafa 1824 bői származik.Érdekes jegyzőkönyv van bir­tokában a neoaquist. comissió egy ki­hallgatásáról a XVIII. század elejéről. Néprajzi tekintetben kevés már a látnivaló. Viselet ma már nincsen, illetőleg itt-ott még őriznek egy-egy viganót, díszesebb ingvállat, kendőt, pártát, melyet a biró — ígérete szerint — ki fog kutatni a tavaszra. Tárgyi néprajzi maradványai közül legjellemzőbb: A Mohácsi porta : düledező régi ház nyitott kürtös konyhával, búbos kemencével, kamarával, költetővel, tá­nyéros fallal. Jirizs István portája a sárbogárdi út mentén (udvari része szép). Igmind Imre háza régi préposti uradalmi épület volt : uri lak, a benne levő gerenda mennyezetű szoba és csempekályha, mely kívülről volt fűthető a füstös konyhából, érdemes a meg­tekintésre. Pribék György portája a Sáros­di út mellett oromdisze és tetőszerke­zete régi. Maga a községháza, annak irodai berendezésének egy része a régi pré­postságtulajdonavolt Akapu fölötti fel­irat szerint Nesselrode prépost idejé­ben épült. A bútorok, szekrények még akkor épültek bele a bolthajtások iveibe. D. Á. — 44 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom