Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

A LBENS

/5. A székesfehérvári szőlőhegy múltjából. V_yKMÁNYOK, tapasztalati tények és hagyományok tanúskodnak a székesfehérvári szőlőhegy több százados múltjáról; a vonatkozó adatokból néhány szemelvényt óhajtunk nyújtani e helyen az érdeklődőknek. A kezünkbe került legrégibb adat az 1285. évből származik, amely szerint IV. László a magban szakadt Baltin fia Jordán, fehérvári polgár, fehérvári birtokát, házát Aparésze nevű szőlőjét és somogyi összes birtokait a Csák nembeli Ugod fia Demeter bánnak adományozza.

1

) Későbbi adatunk szerint egy 1298. évben lefolytatott határjárási per tesz említést a fehérvári Nova Villa határában fekvő szőlőkről, egyik helyi történetíró szerint a Nova Villa fekvése az Égettvárosnak felelne meg, amely alatt pedig a mai Széchényi utcát érti.

2

) Vánosy Lőrinc harmincados pedig az e területhez közel levő Kuruczhegyet, az elpusztult helyek között említi.

3

) A Kuruchegy, vagy Kurucdomb a mai Őrhalomnak felel meg, amelyet a városi hatóság felparcelláztatott és magánosoknak adott el, s itt ma is találunk szőlőket. Az 1485-ben kelt és I. Lipót által 1693-ban átírt oklevél kiadásából következtetve bortermelés volt Székesfehérváron, miért is a 15-ik században már szükségessé vált az itt termelt borok védelméről és az idegen borok kiszorításáról rendelkezni, borbeviteli egyezmény alakjában ; az egyezmény eléggé ismeretes és az egyházi testületek és a városi hatóságok között létesíttetett, s ennek értelmében az egyház presbiterei a saját szőlőikben termelt boraikat bevihetik ugyan a városba, de az általuk vásárolt idegen borokat nem; szabályozták ekkor a zsellérek borbeviteli viszonyait is és pedig oly formán, hogy a saját házzal nem biró zsellérek is csupán a szőlőikben termelt boraikat vihetik be, de a vásárolt borok bevitelét nékik is megtiltották.

4

) A 17-ik században épült a székesfehérvári szőlőhegyen Hadsi Musztafa török pasa nyaralója, amelynek romjaiból 1756-ban a jezsuiták a mai püspöki szőlő hajlékát építették fel : egyik történetkutatónk szerint az 1660—1666. közötti években Magyarországon járt Evlija Cselebi említést is tesz Hadsi Musztafának erről az építkezéséről.

6

) A 18-ik században a szőlőhegy intézményes adminisztrálásáról van már szó. Klössl Pál külső tanácstagot és Siarto Miklós - 5a