Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

FELJEGYZÉSEK. Elismerés. Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének a múzeumhoz intézettátirata: »A múzeum 1934 évi működéséről és állapotáról beterjesztett jelentést teljes elismerésem kifejezésével tudomásul vettem. Különös elismeréssel kell kiemelnem a tárlatmagyarázó-előadássorozat sokoldalúságát, az előadók értékes tevékenységét, amellyel nemcsak közművelődésünket, hanem a múzeum és a nagyközönség közötti kapcsolat állandóságát és erősítését szolgálták. Hasonlókép kell kiemelnem az ásatási tevékenység gondosságát, tervszerűségét.« Örömmel jelentjük azt az elismerést is, amelyben a székesfehérvári iskolaszék részesítette Majláthy (Mayer) Lipót tb. muzeumőrt, amidőn meghívta az egyik elemi iskola igazgatói állására. A hivatalos teendők mellett a közügyek terén is készséggel dolgozó férfiút jutalmazott meg vele. A kitüntetésért szívből gratulálunk. A múzeum gyásza. Mátrai Rudolf ciszt. r. áldozópap, tanker, királyi főigazgató halála az országos részvét mellett, a székesfehérvári muzeumot külön is mélységes gyászba borítá. E gyász okai: a múzeummal kapcsolatos ékes szavú előadásai, ragyogó tollú Írásai és az a tettrekészség, melyet, ha rászorult, vele szemben mindig a legnagyobb szeretettel és odaadással igyekezett érvényesíteni. A múzeum jóbarátainak nemes társasága egyik legértékesebb tagjával lett szegényebb. Philipp Istvánban legbuzgóbb munkatársát gyászolja a múzeum. Ott állt bölcsőjénél és közreműködött fejlesztésében igaz művészettel és alapos szakértelemmel készített festményeivel, rajzaival. Csodás szeretettel ápolta Fehérvár történetét. Ezirányú jegyzetei, rajzai kincset érnek és igazolják, hogy senki nála alaposabban nem volt tájékozódva városunk történetéről. Műtörténelmi kérdésekben ritka széles látása és mély tudása volt, melyet mindig készséggel adott át a múzeumnak. Tettrekészségénél csak önzetlensége volt nagyobb. Kitka erény manapság, örök hálánk legyen érte kísérője. Előadások. Az Orsz. Régészeti és Művészettörténeti Társaság 1935. márc. 9-i ülésén Marosi Arnold tartott előadást »A tác-fövenypusztai ásatás és annak jelentősége« címen. Ugyanő a székesfehérvári idegenforgalmi bizottság által rendezett előadás sorozatban a székesfehérvári bazilikát és királysírokat ismertette. Dormuth Árpád ápr. 8. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatóságainak együttes gyászunnepélyén Prohászka Ottokár emlékét méltatta. A múzeumban a jubiláris kiállítással kapcsolatban voltak tárlatmagyarázatok Marosi Arnold és Dormuth Árpád vezetésével. Követendő példa. Az »Uj Erő« szerkesztősége elhelyezve letétként Varga Ferenc Rothermere-díjas » Győzelem« с gipsz szobrát, értékes műtárgyhoz juttatta a múzeum művészeti gyűjteményét. A szobor a múzeumban a jubiláris kiállításon szerepelt először és egyik ékessége lesz az ujonan létesítendő szépművészeti osztálynak. Fejér megye az Arch. Értesítőben. Az Arch. Értesítő 1932-33 év folyamában a székesfehérvári muzeumot Oroszlán Zoltán tanulmánya képviseli »Athene és Hephaistos ritka mithosza a székesfehérvári múzeum egy római kőemlékén« с cikkében. Részletesen ismerteti annak tárgyát, az Athene-Hephaistos mítosznak legbrutálisabb jelenetét, midőn az istennő menekülni igyekszik az őt üldöző Hephaistos elől. A jelenet ábrázolása az egész antik világban alig egy-kétszer fordul elő és a relief révén a székesfehérvári múzeum oly mű birtokában van, melynek jelentősége tárgyánál fogva túlnő a pannóniai provinciális művészet keretein és helyet kér az antik mitológiai emlékanyag nevezetesebb és fontosabb ábrázolásai között. A dombormű a fövenyi római telepről származik (Lt. sz. 2850). — Ugyancsak Oroszlán Zoltán tollából került ki Mucius Scaevola _ 46 —