Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Az ab ai Szentháromság-templom szentélye. általánosító dicsérettel »raro Zeuxidis opere« festettnek mondja, elhallgatva a festő nevét. Székesfehérvárott ezidőben Codelli József festő dolgozott, aki azonban a róla ismert adatoknál fogva aligha volt képes ilyen monumentális munka létrehozására. Werle Antal jezsuita festő pedig aki 1748—1749 folyamán résztvett a székesfehérvári jezsuiták nepomuki Szent János templomának a festési munkálataiban, 1754—1757 folyamán a jezsuita catalogusok szerint Laibachban dolgozott az ottani herceg-püspök szolgálatában. Tudjuk azonban róla, hogy 1754-ben Budán járt a jezsuiták várbeli templomának egyik oltára ügyében. Eszerint nem lehetetlen, hogy Székesfehérvárott és Abán is megfordulhatott a kérdéses időben. Mivel azonban Werlének eddig egyetlen hitelesen megállapított műve sem ismeretes és így megfelelő, összehasonlításra alkalmas festmény anyag hiányzik, ezidőszerint Werlét sem tarthatjuk e freskó festőjének. És további kutatásra hárul a felelet arra a kérdésre, amelyet az 1756-ban Rómában tartózkodó Vanossi Antal jezsuita assistens generalis intézett levélben Stocker Ignác székesfehérvári jezsuita superiorhoz: »Quis pinxit templum Patris Petrechich ?« Stocker bizonyosan megnevezte a festőt válaszoló levelében, amely Vanossinak római hagyatékában lappanghat. A kupola-freskónál szerényebb igényű, de jóval az átlag művészi színvonalon felülemelkedő plasztikával díszített és 1769ben kivitelezett abai oltárnak és szószéknek a szobrász mesterét sem ismerjük névszerint. A legközelebbi föltevés arra utal, hogy úgy az oltár mint a szószék a jezsuiták székesfehérvári rezidenciájának az asztalosműhelyében készült, ahol az előző, 1768. évben fejeződött be a székesfehérvári jezsuita templom sekrestye szekrényeinek méltán csodált faragási munkája. E műhely mellett, amelyben polgári fúró-faragó arculariusok, akiket névszerint nem ismerünk, dolgoztak, az abai faragott szobrokkal kapcsolatban mint szerző szóba jöhet a pozsonyi származású 1750-ben Székesfehérvárott megtelepedett Huber Pál (f 1784) szobrász, aki 1768-ban a mai székesegyház számára kapitelleket faragott és Höckel=Heckel József (f 1772) szobrász is, aki 1770-ben a székesfehérvári asztalosokkal viszálykodott, mert ő mint szobrász aszíalosi munkát is teljesített, az asztalosok viszont szobrászi munkát végeztek. Máskülönben mindkettőjük munkássága ezidőszerint még ismeretlen lévén, az abai plasztikának mestere továbbra is nyilt kérdésként lebeg. Az abai templom művészeiről a bizonytalanság homályát csak a szorgos helyi kutatás oszlathatja szét, amelyet fokozott lelkesedéssel kell éppen a székesfehérvári kutatóknak megoldaniuk, mivel az abai templom a vázolt körülményeknél fogva Székesfehérvár lokális művészikultúrájának egyik legművészibb eredménye. - 33 -